„Uram, segíts meg, hogy törekedjem nem arra, hogy megvigasztaljanak, hanem hogy én vigasztaljak, nem arra, hogy megértsenek, hanem arra, hogy én megértsek, nem arra, hogy szeressenek, hanem arra, hogy én szeressek."
Assisi Szent Ferenc
Görgey Etelka nem hagyta magát, avagy a Csodaidők csodálatos története
Görgey Etelka református teológus-lelkész, írói nevén Raana Raast legújabb kötete, a Csodaidők tetralógia befejező része a Hazatérők. Megjelenése csak az interneten keresztül elért olvasók segítségével, önkéntes munkájukkal vált lehetségessé.
A könyvterjesztők jelentősége csökken, rohamosan terjed az interneten történő könyvértékesítés, a közösségi oldalak pedig közvetlen kapcsolathoz teremtenek fórumot íróknak, kiadóknak és olvasóknak.
Hogy miért válhat Nagy-Britanniában valakiből egy könyvsorozat szerzőjeként a világ egyik leggazdagabb írója és miért reménykedik ugyanakkor egy magyar kolléganő, hogy finanszírozni tudja a negyedik kötetet, profitban nem is reménykedve, hasonló műfajban? J.K. Rowling az első kéziratával egy évig kilincselt és számtalan visszautasítás után sikerült kiadót találnia, Görgey Etelkának a 3000 kőrül játszódó regényének első és második része pár hónap alatt gazdára talált az Animus Kiadó gondozásában. Mivel ők forgalmazzák itthon a Harry Pottert, a két történet akár párhuzamos siker sztorivá is kerekedhetett volna.
A második kötet megjelenése után az Animus, a világválságra hivatkozva. mégis hátat fordított a Csodaidőknek, Balázs István ügyvezető bevallása szerint a Harry Potterekből ez idáig másfél millió példány kelt el Magyarországon. A Csodaidőkkel szemben párezer volt az elvárást, de sajnálatára a két induló kötet, Az Ogfák Vöröse és a Kiszakadtak nem váltotta be a hozzájuk fűzött eladásra vonatkozó reményeket.
A tetralógia félidejében a többi kiadó sem volt nyitott a folytatásra, a legtöbbjük csak akkor vállalta volna a publikálást, ha az írónő maga finanszírozza a megjelenés költségeit. A szerző teljes kockázatvállalása mellett sem voltak hajlandók 15%-nál több jutalékot ígérni. Görgey Etelkánál ekkor telt be a pohár. Nem adta fel, ezt rajongótábora sem hagyta. Folyamatos internetes jelenléte tovább fokozta az érdeklődést, a körkérdésére pedig, miszerint vállalnák-e előleg kifizetését annak érdekében, hogy megjelenjen a harmadik rész, egyértelmű igen volt a válasz. A rajongók összedobták a kiadás költségeit, sőt korrektúrában és tördelésben is asszisztáltak. Ingyen. A regény PR kampányát önkéntesként vállalta a szakma egyik neves cége, melynek vezetője maga is elkötelezett olvasó.
Az Animus több mint 1 millió forintja, amit Balázs István elmondása szerint a kezdetekkor reklámozásra költött, nem térült meg, bár utóbb elismerte, lehetett volna jobban csinálni. A könyv pozicionálásakor számos hibát ejtettek a mű gondozói. Azóta is vitatéma, hogy milyen besorolás alá essen a szerzemény. Sci-fi, mert az űrben játszódik, utópia, mert egy jövőbeli világot fest le? Az írónő maga is szembekerült a dilemmával, amikor egy könyvesboltban kérte, a regényt vigyék el a a gyerekkönyvek mellől. A cselekményben ugyanis bőven akadnak 16-os karikát érdemlő jelenetek. A Harry Potter analógia ezen a ponton meg is dől. A félreértések nem segítették a szakmai elfogadást, az olvasóközönség pedig nagyrészt a fantasztikus, tudományos irodalom berkeiből verbuválódik, 99%-ban a világhálón.
A terjesztés gyengéi akkor kerültek napvilágra, amikor a harmadik rész, az Árulás ugyancsak magánúton történt megjelenésekor beért a lelkes olvasók munkájának a gyümölcse: fellendült a kereslet az első két kötetre is. A vidéki érdeklődök azonban egyáltalán nem, a budapestiek pedig csak elvétve találták meg a könyveket az áruházak polcain. Görgey mégsem a kiadókat hibáztatja: „Magam sem tudom, hogyan élik túl a magyar könyvpiaci helyzetet a vállalkozások. Ha saját maguk nem foglalkoznak értékesítéssel, akkor évekre elhúzódhat a könyvekbe fektetett összegek megtérülése." A POD cégek, azaz print-on-demand (magyarul igény szerinti nyomtatás) kiadók nyújthatták volna a könyvnyomtatás lehetséges alternatíváját, de az írónő szerint számára ez sem volt megoldás: nem volt garantált a minőségi szöveggondozás, és a megfelelő terjesztési hálózat, plusz még a teljes nyomdai költséget is neki kellett volna viselnie.
„A mi magánvállalkozásunk előnye, hogy nincsen raktárunk, nincsenek alkalmazottak, nincsenek jelentős havi költségeink. Mindent ketten csinálunk üzlettársammal, Pohl Lászlóval. A könyvnagykereskedések 50%, sőt akár 60%-os árréssel dolgoznak és sokszor bizományosi árusítást folytatnak. A fennmaradó összegből - amely csak akkor csorog vissza, ha a könyv valóban elkelt - a nagyobb kiadóknak ki kell fizetniük a nyomtatást, a borítótervet, a tördelőt, a raktározást, külföldi kiadvány esetén a fordítót, és a jogdíjakat. Ezért drágák itthon a könyvek. Nagy-Britanniában nagyságrendileg 200-300 forinttal olcsóbban hozzá lehet jutni egy Harry Potterhez, az USA-ban még nagyobb a különbség."
A történet kezdete
A háromezres évek végén játszódó történet családregény. Kétféle világ néz farkasszemet a történetben; a „külsősöké”, amely sokban hasonlít a mi mostani világunkhoz, és a „kavenieké”, akik vallási alapon szerveződött, nagycsaládi rendszerben élnek. A könyv három történettel indul; Judyéval, aki tizenegy évesen véglegesen árvaházba kerül, szembe kell néznie azzal, hogy anyja lemond róla, és egy távoli bolygóra kell utaznia, hogy egy a sajátjától eltérő, a kaveni világ vezette otthonban éljen. Giin politikus, magas rangú hivatalnok a kaveniek között, ám egyik beosztottja halála új helyzetet teremt. A harmadik főszereplő, Yaan egy gazdag és neves kaveni család gyermeke, aki később a család vezetője lesz, korábban azonban szenvedett apja zsarnokságától, öltözködéséről, tanulmányairól, munkahelyéről egyaránt az apa akar dönteni. Ennek a három embernek fonódik össze a története úgy, hogy a három életút egységes cselekménnyé olvad össze.
Forás:hvg.hu