Az Úrtól jövő szolgálat lényege a szeretet, és milyen csodálatos felismerés az, amikor rájövünk: „A szeretet soha el nem fogy..." (1Kor 13:8). Ez az igazán nagyszerű a szeretetben - nemcsak kapni lehet, hanem adni is, és minél többet adunk, annál több marad nekünk. Főként, ha valaki olyannak adjuk, aki talán kevesebbet kap belőle - mint ezúttal az őrbottyáni otthon lakói.

Így történt ez azon a szép szombati napon is, amikor kedélyes kis csapatunk nekivágott az útnak, majd később fűnyíróval, láncfűrésszel és gereblyével a kitisztítandó területnek. Összehangolt és lelkes munkálkodásunk után pár óra alatt a gazzal benőtt részt visszahódítottuk a civilizáció számára (megmentve a terület népes csigapopulációját is), amit most már az otthon lakói is szabadon használhatnak. Fáradozásunk megtermette gyümölcsét.

Persze nem csak adtunk, de kaptunk is - hála és szeretet mellett sok-sok tapasztalatot és új szemléletmódot, egy teljesen más viszonyok között élők szemszögéből. Valamint emlékbe elhozhattunk egy-egy igés korongot, melynek értéke abban rejlik, hogy azt az otthon lakói kézzel készítették. 

Azt mindannyian tudjuk, hogy a „jó munkához idő kell", ezt kiegészítendő megjegyezném: erő is, így a kifogyott energiakészletünket feltölthettük a gyermekkorunkat idéző hagymás- zsíros kenyérrel a ránk váró terített asztalnál.

Remek nap volt, ahol együtt segíthettünk, együtt munkálkodhattunk, együtt örülhettünk és együtt tanulhattunk - mert jót tenni jó :)

Ilnicki Beáta

Az összefoglaló címe egy résztvevő hozzászólása a gyülekezet facebook oldalához feltöltött képekhez.
A képek e mondatra kattintva elérhetők.