Hivatalos fennállásának 450 éves évfordulóját ünnepli a Paksi Református Gyülekezet 2026. szeptember 12-én egy egész napos rendezvénnyel. A Dunamelléki Református Egyházkerület idei jubileumi évéhez is kapcsolódó eseményen a tervek szerint lesz közös imádság, dicsőítő koncertek, úrvacsorás istentisztelet, előadások, fórumbeszélgetés és színielőadás is. „Ma Pakson azért van élő református közösség, mert az elmúlt évszázadok hol gyümölcsöző, hol szárazabb időszakaiban Isten végig megtartotta ezt a közösséget és szükség esetén meg is újította azt” – fogalmazott az ünnep kapcsán Lenkey István paksi református lelkipásztor. „Hálásak vagyunk az előttünk járóknak és annak az evangéliumi gyökérzetnek, amelyek által mi is kapcsolódhatunk Krisztushoz.”



A múlt emlékei
A gyülekezet 450 éves történetéről Tóth Tuba Csilla mérnök, paksi presbiter mesélt nekünk. Mint kifejtette: Tolna megyében egy ideig a lutheri és a kálvini tanok keverten éltek, végül 1576-ban a tolnai lelkészek többsége a Hercegszöllősi Kánonokat fogadta el. Így tett az első reformátusnak számító paksi lelkipásztor, Zombori Antal is, akit korábban az evangélikusok is lelkészüknek tekintettek. Ettől a fordulattól számolják a gyülekezet reformátusságát, ezért kötődik jubileumuk az egyházkerületéhez is. A gyülekezet létszáma akkor 200 fő körül lehetett, de később sokáig ezer fő felett mozgott. 1721-ben fordult elő először, hogy ez a szám ideiglenes fogyásról tanúskodott, de utána ismét növekedésnek indult.

Az első paksi református templom a 17. században épült, sárból tapasztott falazattal, és valószínűleg a mostani parókia helyén állhatott. Ezt egy deszkatemplom váltotta fel, melyet hamar kinőt a református közösség, ezért nagyjából fél évszázaddal később, 1750-ben már új templom építésébe kezdtek a Száraz-Daróczy család által adományozott új telken, amely 1779. november 5-én lett felszentelve. Ekkoriban 750 fő volt a gyülekezet létszáma. 1796-ban harangtorony is épült mellé a korábbi harangláb helyett. „Jelenlegi harangunkat is adományokból vásároltuk” – tette hozzá Tóth Tuba Csilla. „A gyülekezet tagjai mindig is jó szívvel adakoztak és ajándékoztak, így gyakorlatilag mindenünk adománynak köszönhető.”

A presbiter a gyülekezet hírességei közül megemlítette Hajpál Benő lelkipásztort, aki Ady esketője volt; Kecskeméti Csapó Istvánt, a híres tudóst és költőt, aki átdolgozta a teljes Károli-Biblia fordítását; valamint Munkácsy Sándort, aki harcolt az 1848–49-es szabadságharcban, majd néhány év bujdosás után 39 évig szolgálta a gyülekezetet. Jelenleg 31 paksi lelkésznek a nevét ismerik, de a listán még akadnak hiányosságok a 17. századból. Egy vizitációs feljegyzés alapján 1804-ben már volt református iskolájuk is, ennek épületét a rendszerváltás után elég rossz állapotban kapta vissza az egyház, de 2018-ban komolyabb tatarozáson esett át. A feljegyzések alapján a gyülekezethez két temető is tartozott az évszázadok során. Mindezekről és még egy-két egyéb érdekességről is lehet majd hallani az idei szeptember 12-i ünnepségen.



Tóth Tuba Csilla kifejtette: elkezdték feldolgozni a presbiteri jegyzőkönyveket, az egyházi számadáskönyvet és az anyakönyveket, de még mindig nagyon sok levéltári anyag áttekintése van hátra a teljes képhez. Szeretnék, ha ebből a kutatásukból egy gyülekezettörténeti mű készülhetne.

A jelen gyülekezetének az imádság az alapja
Paks nem református többségű település, a lakosság jelenleg döntően római katolikus és sok az evangélikus is. „Paksot sajnos annak idején elkerülte a háború ideje körül zajló betánista ébredési mozgalom, így az előző század második felében az egyháztagok szinte teljesen lecserélődtek, minimális maradt a kontinuitás. Így egyszerre vagyunk egy nagyon régi gyülekezet és egy pár évtizede újjáalakult gyülekezet” – beszélt a folytonosság kérdésköréről Lenkey István, paksi református lelkipásztor, aki idén negyedszázada vette át a gyülekezet vezetését. Azóta a beköltözöttekből és a frissen megtértekből új református közösség épült, erről sok felnőtt konfirmáció is tanúskodott.



„Az volt a látásom, hogy aki a gyülekezet vasárnapi közösségéhez tartozik, az mindenképp tartozzon egy hétközi kiscsoporthoz is, tehát strukturált gyülekezeti élet legyen. Ez rendkívül ambiciózus és hosszú távú terv, de még mindig ez a fő törekvésünk” – tette hozzá a lelkész. Sok kiscsoport működik a gyülekezetben, ebben a missziói évben, azaz szeptember 1-től augusztus 31-ig összesen 9 bibliakör működött házi csoportként, ezek átlagosan 6-8 fősek és az igehirdetést mélyítik el. „A bibliaköröket nem a lelkészek vezetik, hanem bibliakör-vezetők. Ezen kívül van egy húszfős énekes csoportunk is, az egyik kántorunk, Kissné Karmacsi Rita a vezetője. Szenczi Molnár Zsoltáréneklő Körnek neveztük el.”

Az In-formálj nevű alkalom az idősek okoseszköz-használatában segít Vargáné Csató Ibolya főgondnok vezetésével, a Re-formálj nevű alkalom pedig egy gyülekezeti tag által vezetett női mozgáscsoport. Férfikörök is indultak két külön korosztálynak. „Indítottunk olyan evangelizációs lehetőséget is, amellyel azok felé tudunk nyitni, akik nem tartoznak a gyülekezethez. E célból indult egy presbiter vezetésével a Társalgó nevű alkalmunk, ahová bárki be tud csatlakozni. Ez is igei beszélgetés, de egy-egy élethelyzetből vagy irodalmi műből indulunk ki és csak menet közben kanyarodunk az igei válaszok felé. Népszerű alkalomnak bizonyult és valóban jönnek rá a gyülekezeten kívülről is.”

A gyülekezeti élet része az Alpha kurzus is. „Amikor ősszel újabb kurzus indul, akkor a következő évben jó eséllyel lesznek felnőtt konfirmandusaink is, mert ez komoly segítség ahhoz, hogy valaki megismerkedjen a hittel. A hittanoktatásra is nagy súlyt helyezünk, két főállású hittanoktatónk van, és azért, hogy legyen kapcsolat az egyházközséggel, olyan programokat szervezünk, ahol iskolai hittanosok és szüleik találkozhatnak a gyülekezettel. A régiós gyülekezeti összefogás is segít bennünket: vannak egyházmegyei gyermek- és ifjúsági alkalmak, konfirmandus ifis hétvégék. Nálunk is folyamatosan működik ifis csoport, nemrég egy teológushallgató is kikerült onnan, amiért végtelenül hálásak vagyunk.”



Minden évben vannak több korosztálynak szóló táboraik: napközis tábor, elutazós tinitábor, gyülekezeti kirándulás. „Igyekszünk tudatosan közösséget építeni, megteremteni azokat a tereket, ahol a valódi emberi és hittestvéri kapcsolatok kialakulhatnak. Ennek fényében a konfirmációt is átalakítottuk más gyülekezetek, például a káposztásmegyeriek modellje alapján. Mi is elkezdjük már negyedikes-ötödikes korban a közösségépítést, a gyerekek a Kisbögre klubok alkalmain elsősorban játékos módon lehetnek együtt, de mégis Isten közelében, viszont a fogadalomtételt későbbre toljuk, amikor már valóban megérik rá a lélek.” Emellett gyermek-istentiszteleti alkalmaik is vannak.

Havonta egyszer az istentisztelet előtt kerül sor az úgynevezett Anna-imaórára. Ez egy nagyjából negyven perces, zömében kötött, kisebb részében szabad közös imádság. Ebből az immáron tizennégy éves gyakorlatukból született meg tavaly a Kálvin Kiadó gondozásában a Vezérfonal közösség imádsághoz című kötet. Van egy online imaközösségük is, amelyet egy gyülekezeti tag hívott életre és azóta is ő vezeti. Az emeritus presbitereknek külön imaközössége is van, ahol az aktív presbitériumért és a gyülekezet életéért szoktak imádkozni. „Egész működésünknek tulajdonképpen az imádság az alapja, mert anélkül csak elfecsérelt energia lenne, amit csinálunk” – mondta erről a lelkész.

A jubileumi ünnepség részletei
A jubileumról szóló megemlékezést a gyülekezet már szeptember 11-én, pénteken elkezdi: a 450 évért 450 perces imalánccal szeretnének hálát adni. A folyamatos templomi imádság során idősávokra beosztva váltják majd egymást a jelentkezők, a végén pedig énekes imádsággal szolgál a Zsoltáréneklő Kör. Szombaton, 12-én Anna-imaórával kezdenek, majd a paksi IDM Zenekar dicsőítő koncertje következik. „Ez a zenekar a gyülekezet kebelében született. Életre hívója, Kiss Zoltán korábban presbiterünk volt, és most a koncerten kizárólag saját dalokat adnak elő. A dalok egy része a táborainkban született meg, más részük gyülekezeti ünnepek valamelyikére készült, ezek most egy megvásárolható énekes füzetben meg is jelennek erre az alkalomra” – fejtette ki Lenkey István.



Tíz órától úrvacsorás istentisztelet lesz, amelyen Balog Zoltán dunamelléki püspök hirdet igét és a gyülekezet mindkét kántora szolgál orgonán. Déltől ebédre várják szeretettel azokat, akik erre előre regisztráltak, majd Földváryné Kiss Réka történész, egyetemi docens tart előadást a hercegszöllősi zsinatról és Tóth Tuba Csilla presbiter a paksi gyülekezet történetéről. A múlt után a jelen kerül fókuszba egy fórumbeszélgetésen, amelyen Balog Zoltán, Bor Imre, Hahn Róbert és Lenkey István beszélgetnek Surányiné Réti Katalin nagydorogi lelkész moderálásával. Fél öttől az Én, Károli Gáspár című színdarabot adja elő a Magyarországi Szerb Színház, majd a napot a Tolnai Református Ifjúsági Zenekar koncertje zárja – tudtuk meg a paksi lelkésztől, aki hozzátette: szeretettel várnak mindenkit a közös alkalomra.


Barna Bálint
Képek: Tóth Tuba Csilla, Somogyi Csaba