Megtelt a LéleKzet Református Udvar a Művészetek Völgye fesztivál pénteki nyitó napján. A taliándörögdi református templom és a kántortanítóház ölelésében zenés áhítattal vette kezdetét a fesztiválmisszió.

„A szél, a lélek és az élet ugyanarra a fogalomkörre vezethető vissza a magyar, a görög és a héber nyelvben is” – mondta igei bevezetőjében Szabóné László Lilla református lelkész, udvargazda. „Ebben a tíz napban a lélek útját járjuk be, de nemcsak a sajátunkét, hanem Istenét is: a teremtéstől az új teremtésig keressük, honnan érkezik és merre mozdít bennünket a Lélek.”

Ahogy a teremtéstörténetben, úgy saját életünkben is vannak olyan időszakok, melyek új kezdetté lehetnek, noha megtapasztaljuk a kietlenséget, a pusztaságot, a mélységet, a sötétséget – fogalmazott a lelkész. „Szükségünk van olyan teremtő erőre, mely rendeződést és kreatív folyamatokat indít el, melyek folytán megindul bennünk ismét az élet. Gyakran nem is látjuk, csak észleljük ezeket a szakaszokat. A művészeti alkotások épp ezeket ragadják meg. Mi is ennek szeretnénk teret adni a református udvarban, hogy egyre többen rácsodálkozhassunk az isteni mozgásokra.”

Az igei bevezetőt a Zsongom együttes koncertje követte, majd a templomi csend terébe hívták a látogatókat, ahol megnyílt Richter Sára kiállítása. A Munkácsy Mihály-díjas textilművész Lélektől ihletett alkotásai az emberi szív Isten elé tárt titkairól, az imádság színéről és fonákjáról mesélnek. A templomtérben a Lerakódás és Üzenet című sorozatok egyes képei láthatók. „A Lerakódás azt az idő formálta rétegződést jeleníti meg, ahogyan a testi, lelki folyamatok egymásra rakódnak” – avatott be a művész. A két sorozat párbeszédben áll egymással is. Míg a Lerakódások földhözragadtabbak, hiszen az ember belső vívódásait jelenítik meg, addig az Üzenet zászlószerű vásznai az akár nehezen megtalált válaszok ezekre az imádságokra.

Richter Sára munkái mindig személyes élethelyzetekből indulnak ki. Az itt kiállított alkotásait a koronavírus-járvány idején a társadalom által megtapasztalt szorongás, elszigetelődés ihlette. Ehhez az élményhez adódott férje betegsége, aki éppen ekkoriban várakozott szívműtétjére. A művek a betegség felismerésétől az önvádon át odáig követik a folyamatot, míg az alkotó ki nem tudta mondani – bár dadogva: „legyen meg a te akaratod”. Ez a történet gyógyulással és a hitben való megerősödéssel ért véget, de be kellett járni ezt az utat.

Richter Sára olyan munkafolyamatot választott a téma bemutatásához, melyben lassan, időigényesen haladt. A végső képek textilrétegek, tárgyfelvarrások és a sólerakódások által jöttek létre, keretük pedig ugyanaz a horgonyzottlemez-áztatóedény, melyben készültek. Az alkotóval beszélgetve Szabó György építész, udvargazda rámutatott: a textil, a só, a rozsdafoltok, a fonalak és a bádog olyan nyersanyagok, melyek a klasszikus értelemben nem feltétlenül szépek önmagukban. „Riasztók, csúnyák, foltosak, szakadozottak, sebzettek. Az imádsággal is így vagyunk: ha Istenhez visszük saját őszinte mondanivalónkat, a lelkünket, az szintén ilyen gyűrött, foltos sokszor, de valami módon az imádság terében széppé válik.”

Az Üzenet zászlószerű, térbe lógatott textiljei kézzel szőtt, több mint százéves kendervásznak, melyeket padlásokon talált – árulta el az alkotó. „Ezekben személyes történetek vannak, hiszen valaki a legelső fázistól munkálta meg az anyagot a saját kezével, és ezek több család tulajdonában is lehettek. Én szépnek látom ezeket a természetes anyagokat. Jó velük dolgozni, a növénnyel a textilbe gőzölni, nyomtatni, hímezni, rozsdásítani.”

A belógatott textilek körbejárhatók. A két oldal különbözik, figyelmes szemlélés által válik csak érthetővé az üzenet, ahogyan a nehézségeire választ kereső ember is csak többszöri nekifutásra hallja meg a választ a kérdéseire. A műtárgyakon feltüntetett idézetek a Szentírásból származnak. Szabó György szerint ahogy a textilműveknek, úgy az imádságainknak is van elmondható, szavakkal kifejezhető oldala, és egy másik, sokkal kevésbé olvasható, ami inkább az érzések, intuíciók szintjén ragadható meg. Richter Sára elmondta: a kétoldaliság visszatérő munkamódszere. „Nagy térbeli labirintusokat is építek, ahol mindig két oldalról képződik a jelentés, bizonytalanabb a visszája és biztosabb a színéről hímzett felület.”

Egyik itt kiállított munkáján egy igerész rozsdás dróttal a textilbe írva olvasható: „ha akarod, megtisztíthatsz engem”. Az alkotó szerint a legnagyobb hit, amikor hisszük, hogy Isten meggyógyít. „A testi gyógyulás lehetőséget ad a megtérésre, a találkozásra Istennel, mert a szorongásainkkal fordulunk Istenhez, a megakadásainkkal, nem akkor, amikor minden rendben van.” Az idézett igére válaszul sejtelmesen, a másik oldalról kirajzolódik Jézus válasza: „akarom, tisztulj meg”. – „Ott van a válasz, főleg, ha az ember tiszta szívvel imádkozik. De erről az oldalról nézve még bizonytalan, hogy bennem zajlik csupán ez a párbeszéd, vagy Istennel állok párbeszédben. Az emberben mindig van egy elvarratlan szál, ha imádkozik.”

A templomtérben kiállított textilművek egy része az egyéni életúton túlmutató szorongásokat is megidézik. „A háború, a klímaváltozás, az anyagiak miatt szorongunk – teljesen jogosan. Ezekhez kapcsolódnak az olyan üzenetek, mint az, hogy ne nyugtalankodjatok, mert megtart az Isten. Valójában nem attól függ ugyanis az életünk, hogy mi van körülöttünk, hanem a belső biztonságtól, ami Istenben van” – összegezte a művész.

Richter Sára elárulta: számára felemelő, hogy munkáit a taliándörögdi református templom „beimádkozott terében” állíthatta ki. Az ima terében, Isten észrevétlen jelenlétében lassan málnak le a lelkünkről a szorongás, az aggodalom, a félelem megkérgesedett rétegei, hogy valami új születhessen. Hitből, reményből, Isten gyógyító szavainak engedve.

Az este Herczku Ágnes és a Cimbaliband koncertjével folytatódott. A LéleKzet református udvar a Művészete völgye fesztivál egész ideje alatt, egészen augusztus 2-ig mindennap déltől várja a látogatókat, ezúttal késő délutánonként-esténként is koncertekkel, Taizé imaórával, irodalmi zenés borkóstolóval. A részletes program itt érhető el.

Képek: RKK/ Füle Tamás