A budapesti Ráday Ház adott otthont az Egyházi Könyvtárak Egyesülése (EKE) közgyűlésének és konferenciájának 2026. július 8. és 10. között. Az idei házigazda a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének Ráday Könyvtára volt, a háromnapos rendezvény pedig „A könyv és olvasója, használója és őrzője – Az egyházi muzeális könyvtárak helyzete a magyar könyvtári rendszerben” címet kapta. A hivatalos és szakmai kérdések megvitatásán túl lehetőség nyílt egymás mélyebb megismerésére, a kapcsolatok erősítésére, a részvevők ezen felül igei üzenetekkel is gazdagodhattak.

Az 1994-ben megalapított EKE – amelynek a Ráday Könyvtár is alapító tagja volt – célja, hogy az egyházi könyvtárakban őrzött kulturális örökség minél szélesebb körben hozzáférhetővé váljon, miközben ezek az intézmények a kortárs tudományos gondolkodás nyitott műhelyeiként is szolgáljanak – tudtuk meg Veres Anna Máriától, a Ráday Könyvtár igazgatójától. „Felekezeti hovatartozástól függetlenül, ökumenikus szellemben valljuk, hogy a ránk bízott kulturális örökség megőrzése, feldolgozása és közkinccsé tétele csak közös fellépéssel és együttműködéssel valósítható meg” – fogalmazott a könyvtárigazgató. Napjainkra az EKE 74 egyházi és felekezeti könyvtárat fog össze, amelyek között több határon túli intézmény is található.



A konferencia előadásai és a kapcsolódó szakmai programok elsősorban a kihívásokra és lehetőségekre kívánták ráirányítani a figyelmet. „Különösen fontosnak tartjuk, hogy a református és más egyházi gyűjteményekben őrzött értékek minél szélesebb körben ismertté váljanak. A történeti könyvállományok feltárása révén jobban megismerhetővé válik a magyar protestantizmus múltja, a peregrináció története, valamint azok a szellemi és kulturális kapcsolatrendszerek, amelyek évszázadokon keresztül formálták egyházi és nemzeti örökségünket” – tette hozzá Veres Anna Mária.

Szöveggondozók, akiket gondoz is a szöveg
Az első napon került sor az EKE elnökségi ülésére és a szervezet közgyűlésére. A házigazdák nevében Kovácsné Pázmándi Ágnes könyvtáros – református lelkész ismertette a Ráday Ház épületegyüttesének kalandos történetét, majd egyenként bemutatkoztak a Ráday Gyűjtemény szervezeti egységei, munkatársai és a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának (KRE HTK) Török Pál Könyvtára. Ezeknek a helyiségein végig is vezették a résztvevőket – egyetlen kivétel a Ráday Levéltár volt, amelyet virtuálisan lehetett „bejárni”. Később lehetőség nyílt a Kálvin téri templom és kripta megtekintésére is.



Szerda este a Kálvin téri templomban ökumenikus istentiszteletre került sor Balog Zoltán református, Lackner Pál evangélikus, Varga Lajos katolikus püspök, Léta Sándor unitárius lelkész és Papp János baptista egyházelnök részvételével. A zenei szolgálatért Papp Anette egyházzenész, tanszékvezető (KRE HTK Himnológiai Tanszék) felelt, és az ő hívására egy általa vezetett kórusformáció, valamint Bódiss Tamás karnagy, orgonaművész, egyházzenész működött közre. Imádságokkal és áldáskérésekkel minden jelen lévő egyházi vezető és lelkész szolgált. Igét Balog Zoltán dunamelléki püspök, a konferencia fővédnöke hirdetett a 131. zsoltár alapján, kiemelve: nem csak szöveggondozók vagyunk, hanem hívőként minket is gondoz a Szentírás szövege.

Az igehirdető szerint nagy szükségünk van rá, hogy lecsendesedjen a lelkünk, elnémuljon akkor, amikor a maga igazát mondaná. „Csöndben lenni, mint Károli fordításában az elválasztott gyermek, azaz a jóllakott csecsemő. Az anya és gyermeke viszonya maradéktalan boldogság, ehhez hasonló az istenkapcsolat” – fogalmazott a püspök. A leggyöngédebb zsoltárnak is hívott zarándokének arra figyelmeztet, hogy a végén nem az számít, hogy milyen nagyra törekedtünk, hanem az, tudunk-e gyermekként Isten közelében lenni. A zsoltárszerző az egész gyülekezetet „az Atyaisten anyai közelségére” hívja.



„A világ ritmusa az, hogy a gyermek újra éhes lesz és felsír. Ebbe kerülünk mi is újra és újra, amikor hiánnyal vagy bajjal találkozunk. De ha megvan az ősbizalom, a gyermek megérti, hogy mi adja ilyenkor az erőt. Mi is ebből érthetjük meg a világ ritmusát. Az ige azt üzeni, hogy Istennél mindig gyermek maradsz” – hangzott el Balog Zoltán prédikációjában. „Mennyei Édesatyánk anyaként is cselekszik veled, ezért tapasztalhatod meg őt így, ezért szeretheted Istent önmagáért. Ha ezt átéled, nem nagyra és csodára törekszel, hanem valami több történik meg veled. Bízzál az Úrban!”

Töredékekről töredékesen
A csütörtöki napon Lányi Gábor teológus, lelkipásztor rövid áhítata után előadások hangzottak el a református peregrinációról, a református gyűjtemények olvasóiról, szerzetesrendek kora újkori könyves forrásairól, kiadói és nyomdászjelvényekről, könyvtári enteriőrművészetről, a teológia és a felekezetek változó szerepéről a 17. század végi nyomtatványokban, valamint az MTA ősnyomtatványtárának gyarapodásáról. A HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport tagjai Kódexek és kódextöredékek az egyházi könyvtárakban címmel tartottak előadást, és ehhez kapcsolódott a konferencia kerekasztal-beszélgetése is.



A disputát Baranya Péter EKE-elnök, a Piarista Központi Könyvtár vezetője moderálta, beszélgetőtársai a Fragmenta et Codices Kutatócsoport tagjai voltak: Kisdi Klára klasszika-filológus, medieviszta; Zsupán Edina klasszika-filológus, Corvina-kutató; Sarbak Gábor irodalomtörténész, kodikológus; valamint Perger Péter könyvtörténész. A beszélgetés kiinduló gondolata az volt, hogy hogyan lehetne az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és az egyházi könyvtárak régi anyagaival, elsősorban a kódextöredékekkel kapcsolatos közös munkát összehangolni, aktivizálni, részleteiben is segíteni.

A beszélgetés során elhangzott: a kódextöredékek egységes, központi nyilvántartását nehezíti, hogy sokszor egy másik kötet részeként kerülnek elő, és nem egyértelmű, hogy az adott kötettel együtt vagy külön indexálják őket és milyen módon. A jelenlegi magyarországi könyvtári rendszerek nem kínálnak erre egységes megoldást. Erre a problémára az egyik elhangzott javaslat az volt, hogy muzeális vagyontárgyként lenne érdemes kategorizálni a töredékeket, nem könyvként. Az is kérdés, hogy a kódextöredéket ki tudná szakszerűen leválasztani a kötetről, ha erre nagyon kevés restaurálóműhely áll rendelkezésre.



Többen is kiemelték, hogy amikor valaki lefényképez egy kódextöredéket, mindig tegyen mellé egy mérőszalagot vagy vonalzót, hogy látszódjanak a pontos méretek a képen. Ezeket a fényképeket is egységes rendszerbe kellene feltölteni. Komoly kihívás az anyagoknak a feldolgozása, amelyre rövid távon biztosan nem lesz kellő kapacitás, ezért lenne fontos első lépés egy egységes nyilvántartási rendszer. Az OSZK tervezi egy országos kódexadatbázis megnyitását, amelyhez majd minden gyűjtemény csatlakozhat külön megegyezéssel, de a töredékek kapcsán külön is felmérné, milyen adatok nyilvántartására lenne igény.

A nap szakmai programjainak zárásaként a résztvevők felkereshették a Néprajzi Múzeumot és megtekinthették az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központot. Este a házigazdák meglepetés programmal szolgáltak: vacsora után a Ráday Ház tetőteraszán népzenészek adtak táncházi koncertet a konferencia résztvevői számára.



Aktualitások az egyházi gyűjteményekben
A pénteki szakmai nap Fekete Márton lelkipásztor rövid áhítatával indult, majd különböző egyházi gyűjteményi intézményeket és azoknak az elsődleges tevékenységeit mutatták be az előadók. Szó esett a görögkatolikus muzeális gyűjteményekről, a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár kódexes és régi könyves projektjeiről, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet antikvakötéseiről, a Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár ismeretterjesztő és tudományos tevékenységéről, az egyházi könyvtárak első Káldi-Biblia kiadásairól és az evangélikus antikvakatalógus készülésének a periódusairól.

A konferencia utolsó előadásában a KRE HTK Török Pál Könyvtárának történetét és működését Taba Zsófia jelenlegi és Szabó Erika korábbi könyvtárvezető mutatták be. A budapesti teológia szemináriumi könyvtára a hetvenes években indult el debreceni mintára, a professzorok a saját házikönyvtáraikból adták össze hozzá a nélkülözhető köteteket egy erre a célra felszabadított tanterembe. A nyolcvanas évek építkezései során új helyet kellett keresni a könyvtárnak, így került át abba a két tanterembe, amelyek a jelenlegi Ráday Ház Tóth Kálmán termének a helyén voltak. Polcokat saját kezűleg kellett készíteni hozzá.



1993-ban megalakult a Károli Gáspár Református Egyetem. Benda Kálmán akkori rektor először úgy döntött, hogy az egyetem hivatalos könyvtára a Ráday Könyvtár lesz, de azután szembesülniük kellett azzal, hogy az akkreditációhoz kari könyvtárak is kellettek. 1998-tól megalakult az egyetemi könyvtári hálózat, innen indult a szemináriumi könyvtár történetének következő szakasza, amely 2014-ig tartott. 2014-ben a kollégiumi épületszárny ötödik emeletére költözött az intézmény, vezetője Szabó Erika lett, aki egyedüli szakemberként, teológusok segítségével igyekezett helytállni négy éven át.

2019. január 23-án este a kollégiumi tűzeset az addigi munkákat gyakorlatilag semmissé tette, minderről a Parókia portál is részletesen beszámolt korábbi cikkében. Az átmeneti időszakban a könyvtár a Csopaki utcai villaépületben kapott ideiglenes helyet a teológusok oktatásával együtt, ám mivel a könyvek nagy részét a tantermekben helyezték el, szakmai munkára nagyon kevés lehetőség nyílt. 2022 őszén költözött át a könyvtár az új Ráday Házba, egy tetőtéri részbe, amely végül is kisebb terület lett a korábban reméltnél, így 2023 nyarán állományapasztásra került sor, hogy minden elférjen.



Taba Zsófia 2022 januárjától dolgozik az intézményben, nemrég vette át a könyvtár vezetését a nyugdíjba vonult Szabó Erikától. Az új vezető ismertette a huszonnégy órás szolgáltatás sajátosságait, valamint beszélt a lazább könyvtári légkörről és a házirend betartatásának kritikus mivoltáról. Elhangzott az is, hogy mivel az utóbbi években megháromszorozódott az új évfolyamok létszáma a korábbiakhoz képest, a könyvtárban már kevés a hely a tanulásra és a kutatómunkára. Az EKE idei konferenciája ezután az záró előadás után közös ebéddel végződött.

„Házigazdai szerepünkben fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ez a színvonalas rendezvény csak széles körű támogatással valósulhatott meg: hálásak vagyunk a Dunamelléki Református Egyházkerület elnökségének, a Ráday Gyűjteménynek, az Egyházi Könyvtárak Egyesülésének és a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtárnak a támogatásért és az együttműködésért. Köszönettel tartozunk támogatóinknak is, akik nagylelkű felajánlásaikkal segítették rendezvényünket: a Nándori Cukrászdának, a szekszárdi Dúzsi Tamás és Családja Kft.-nek, a Keresztény Manufaktúrának, valamint mindazoknak a magánszemélyeknek és a könyvtár munkatársainak is, akik önzetlenül végezték a háttérmunkát” – emelte ki Veres Anna Mária könyvtárigazgató.




A rendezvény teljes szakmai programját online is közvetítették, a csütörtöki nap felvétele IDE KATTINTVA, a pénteki napé pedig EZEN A LINKEN nézhető vissza.


Barna Bálint
Képek: Füle Tamás és Zöldi-Birkás Éva

Az alábbi fotók egyikére kattintva galéria nyílik, ahol még több kép található: