„Noha az egész világot megrendítő járvány egész életrendünket alapvetően befolyásolta, és a mögöttünk álló időszak egyik legmélyebb tapasztalata az lett, hogy nem tudjuk – sem azt, hogy milyen hosszú távú hatásai lesznek a vírusnak, sem azt, ha ebben a bizonytalanságban maradunk, miként rendezzük be az életünket – közgyűlésünket nem halogathattuk tovább ebben az egyébként is rendkívüli évben” – kezdte püspöki jelentését Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök az egyházkerület székházában tartott közgyűlésen. Mint mondta, a megjelentek teljes mértékben megértik, ha valaki idős kora vagy veszélyeztetettsége miatt úgy döntött, távol marad, ám a közgyűlés így is határozatképes volt.

A kapcsolattartás ideje
A püspök köszönetet mondott a gyülekezeti tagok, a lelkipásztorok, gondnokok, diakónusok és minden önkéntes szolgáló kijárási korlátozás alatti fáradozásaiért. „Köszönet mindenkinek, aki a nehéz időben, a ki- és bezártság idején, hiszen templomainkból és intézeteinkből kizártak bennünket, megkeresték és megtalálták a módját annak, hogy kapcsolatban tudjunk maradni, Isten bátorító, vigasztaló, feddő és tanácsoló Igéje pedig minél többekhez eljusson” – fogalmazott. Ehhez szerinte jó és szükséges volt felhasználni az internet adta lehetőségeket. Bogárdi Szabó István hangsúlyozta: továbbra is minden lehetséges eszközzel hirdetni kell az evangéliumot, „nem elfelejtve, hogy Isten mindig közvetítőkön keresztül szólt hozzánk.”

Az egyházvezető intette a gyülekezetek vezetőit, hogy értsék meg azokat, akik a kijárási korlátozások enyhítése ellenére sem indulnak el a templomba, és kérte, hogy számukra ezután is rögzítsék és tegyék elérhetővé az istentiszteleti közvetítést. A püspök szólt arról is, hogy felmérések szerint az élőben közvetített délelőtti istentiszteletek nézettsége a karantén idején megegyezett a templomba járók létszámával, az esti órákban azonban további érdeklődők nézték és hallgatták vissza ezeket, átlagosan háromszor annyian. „Van egy virtuális egyház – missziói feladat lesz megtalálni, és igazi gyülekezeti közösségbe szólítani őket” – fogalmazott.

A püspök külön megköszönte szolgálatait mindazoknak, akik a kijárási korlátozás idején az istentiszteleti közvetítésben segítettek, maszkokat varrtak vagy a rászorulóknak nyújtottak segítő kezet. Köszönetet mondott a lelkipásztoroknak is, akik felkészülten, „átimádkozott gondolatokkal” álltak az igehallgatók elé, szeretetet áradt fellépésükből, alázatos imádságokkal vitték a gyülekezetük kéréseit Isten elé. Emiatt is lehet, hogy a közvetítéseken „már az öröm és a hála fényei is csillogtak a tekintetekben a maszkok mögül.” Az egyházvezető szerint az, hogy az istentiszteleti közvetítések a kultuszhelyekről történtek, azt üzenték: az úrasztala, a szószék, a harang és a megszokott pad várja a gyülekezeti tagokat. A püspök megköszönte azt is, hogy ők sem feledkeztek meg arról, hogy közösségük önfenntartó: sokan banki átutalással vagy egy összegben juttatták el a kimaradó hetek perselypénzét gyülekezetükhöz. Ez a hozzáállás segítheti az év további részében is a járvány elhúzódó hatásainak enyhítését – erősítette meg.

Az emlékezés ideje
A trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulója után egy nappal a püspök köszönetet mondott azoknak a gyülekezeteknek, akik megszólaltatták a templomi harangot, emlékező áhítatot vagy közös imádságot tartottak. „Leginkább mennyei Atyánknak tartozunk köszönettel, és feltehetjük a kérdést: száz évvel Trianon után a szomszédos országokban élő magyarok miért nem idegen nyelven beszélnek, miért tartott meg bennünket Isten?” A háborúról szólva hozzátette: „a korabeli Európában mindenki a háborúval akart jövőt szerezni magának. Háborúval nem lehet jövőt szerezni, csak az igazi krisztusi erények betöltésével.” A püspök emlékeztetett: a magyar nemzet mégsem a háború következményeként, hanem már a 18. századtól kezdődően veszíteni kezdett lélekszámából. „Ma Magyarországon 114 település meg fog szűnni húsz éven belül, az ok: a kihalás, az elnéptelenedés. A következő száz évre nézve tegyük fel a kérdést: miért maradtunk meg az elmúlt évszázadokban.”

A választás ideje
2020 a tisztújítás éve a Magyarországi Református Egyházban. A közgyűlésen megalakították a Választási Bizottságot, amely a korábbihoz képest két új taggal bővült, ők letették esküjüket: Bényi András, Csaholczi László, Gulyás Gyula, Kovács-Hajdu Albert, Pintér Gyula, Sikolya Zsolt, Zsirka László.

Harmadik, egyben utolsó püspöki ciklusa végén járva Bogárdi Szabó István bölcsességet és megfontolást kívánt az új tisztségviselők megválasztásához. „Vannak nehéz ügyeink, mert az egyház mégsem jubileumokból, templomtornyokból és eseményekből, hanem belőlünk áll, és mindannyian harcolunk az óemberrel. Ahogy a Heidelbergi káté is mondja, akármilyen tisztségbe olyan embert keressetek, aki felől bizonyosságotok van, hogy szabad lelkiismeretből Krisztus királyi tisztében tud bűn és ördög ellen harcolni. Akire pedig rábíztátok a vezetés feladatát, azért kitartóan imádkozzatok, és legyetek hűséges harcostársai Isten országa ügyében.” Végül arra emlékeztetett: a karantén idején megtapasztaltuk, hogy azt az időt, amit nem tölthettünk szeretteinkkel, nem kapjuk már vissza. „Sokan sokféle zászlót kitűztek az utóbbi hetekben, ti ne feledjétek: egyetlen zászló van, amit a győztes Bárány tart. Lelkészek, presbiterek: álljatok oda Krisztus zászlaja alá, és szeressétek egymást!”

A köszönetmondás ideje
A közgyűlés köszöntötte a 70. életévét nemrégiben betöltő Veres Sándor egyházkerületi főgondnokot. „Szelíd szolgáló, aki nem arra gondol, menet közben mennyi akadály adódik, hanem hogy mi a cél” – a püspök ezekkel a szavakkal mondott köszönetet Veres Sándornak áldozatos munkájáért.

Az újjáépítés ideje
6,5 milliárd forintos állami támogatással megkezdődhet a Ráday Felsőoktatási Diákotthon újjáépítése és a püspöki székház rekonstrukciója – jelentette be Veres Sándor egyházkerületi főgondnok. A munkálatok szeptemberben kezdődnek, és ha minden terv szerint halad, 2022 kora tavaszára a kollégisták visszatérhetnek az új épületbe. Az átalakítási munkálatok miatt a Püspöki Hivatal időlegesen elköltözik a Ráday utcai épületből.

A növekedés ideje
Ősszel megtartják az egységes lelkészképesítő vizsgát is, a jelentkezőknek július 31-ig kell beadniuk teljes dokumentációjukat.

A közgyűlés elfogadta azt a határozati javaslatot, melyben megnövelték a Sylvester János Református Gimnázium és Szakgimnázium hallgatói keretszámát, újabb öt tanévre meghosszabbították Tombor László, a Baár–Madas Református Gimnázium igazgatójának, valamint Zsóri Mónika, a Gyökössy Endre Református Óvoda intézményvezetőjének megbízását.

A közgyűlés elfogadta a 2019. évi zárszámadásokat, valamint áttekintette a 2020. évi egyházmegyei költségvetéseket is. Bogárdi Szabó István püspök javaslatára a kistelepülési támogatások igazságosabb elosztása érdekében az egyházkerületi költségvetésben megkülönböztetik a dinamikusan növekvő, ám még nem önálló missziói gyülekezeteket és a csak nevükben missziói, valójában hathatósabb gondoskodásra szoruló gyülekezeteket. Ez utóbbiakat egy új, ún. gondozott gyülekezet kategóriába sorolják, ezzel is segítve annak áttekintését, hol van a legnagyobb szükség a lelkészcsaládok és egyúttal a misszió támogatására.

Képek: Füle Tamás