„Olyan könnyű azokat az embereket szeretni, akiket nem ismerünk, akikkel sohasem találkozunk! Hisz akkor nincs szükségünk áldozathozatalra, s emellett oly elégedettek vagyunk önmagunkkal! Így csaljuk meg lelkiismeretünket. Nem, azt a felebarátodat szeresd, akivel együtt élsz, s aki terhedre van." Tolsztoj
A nyelv az önértésben és Istenértésben
Hogyan beszélünk a hitről, Istenről, milyen fogalmakat hozunk létre és alkalmazunk nyelvi jelentésként a vallásos beszédben? Van-e különbség a teológiai, vallásos, költői és tudományos nyelv között? Hogyan viszonyul-e nyelvekhez, változatokhoz a hétköznapi vallásos beszéd? Tolcsvai Nagy Gábor akadémikus a kognitív nyelvészeti szempontok segítségével vizsgálta a hitről való beszédet a Károli Egyetem Hittudományi Karának Hitünk és a Tudomány című előadássorozatán.
– Azt próbálom meg összefoglalni, egy-két példával bemutatni, hogy a nyelvtudomány mai eredményei, elméleti keretei, módszertanai hogyan tudnak jobban hozzájárulni ahhoz, hogy megértsük a hitről való beszédet – mondta előadásának bevezetőjében Tolcsvai Nagy Gábor. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem professzora a teológia és a nyelvészet nyelvértelmezéséről, a kognitív nyelvészet és a vallásos beszéd közötti kapcsolat lehetőségeiről is beszélt a budapesti teológián április 9-én.
A Hitünk és a Tudomány című előadássorozat ebben a félévben befejeződött, az eddig elhangzott előadásokat itt tekinthetik meg.