„Uram, segíts meg, hogy törekedjem nem arra, hogy megvigasztaljanak, hanem hogy én vigasztaljak, nem arra, hogy megértsenek, hanem arra, hogy én megértsek, nem arra, hogy szeressenek, hanem arra, hogy én szeressek."
Assisi Szent Ferenc
Felháborodásában festékszórót ragadna a pécsi püspök
Felháborodott Mayer Mihály pécsi püspök a Széchenyi téri ásatásokat körülvevő tablók történelmi kitételein. Szerinte néhány „szocreál tankönyvi szöveg" sértő az egyházmegye számára.
„Ha arra van szükség, akkor a sajtó jelenlétében lefújom a tablókról a múlt történelmét egyoldalúan bemutató szövegrészeket" - mondta kedden Mayer Mihály a Dunántúli Naplónak.
Jegyezzük meg: a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat, a városi önkormányzat és az EKF iroda támogatásával készült, 25 részből álló város- és tértörténeti tablósorozat egyik-másikáról van szó, melyeket a közelmúltban szereltek fel a Széchenyi téri ásatást övező mobil kerítésre.
A felháborodott megyéspüspök szerint tévedés az a megállapítás, amelyben az áll, hogy az 1780-as „a püspöki fennhatóság alóli felszabadulás" nyitotta meg a pécsi polgárok életében a változásokat. Szerinte ezt a kommunista diktatúra idejéből származó szocreál tankönyvből vehette a tablókészítő. Hiszen akkoriban „illő volt megfeledkezni" az egyházakról, köztük a városért olyan sokat tett püspökökről, mint amilyen Klimó püspök volt. Nem beszélve arról, hogy az egyik tablón a „történetíró" a 18. századot az egyházi és városi ellentétek századának tekinti, nemcsak téved, hanem sértően is fogalmaz. De ha már így állt hozzá, miért nem szólt a múlt századi egyházi és városi kapcsolatokról - kérdezi a püspök.
Mayer Mihály leszögezte: több helytörténeti konferencián szólt már a tendenciózus, különös történetírás ellen. Másrészt nem gondolta volna, hogy ilyesmi megtörténhet a vallási kultúra évében, amikor a Pécsi Egyházmegye alapításának ezeréves jubileumát tartja.
A történész is erősen csóválja a fejét
Dr. Ódor Imre, a történettudományok kandidátusa, a Baranya Megyei Levéltár igazgatója kérésünkre megtekintette a tablókat, és elfogadta a püspök felháborodását. Szerinte az idézett szöveg sommásan, félreértésekre okot adva intézi el az időszakot, ráadásul valótlanságot is állít, amikor a barokk korban az egyház és a város kapcsolatát taglalja. Valóban illetlenség megfeledkezni Klimó püspökről, aki már 1780 előtt a város számára egyetemet akart alapítani, Magyarországon elsőként nyilvánossá tette könyvtárát, szorgalmazta az ipartelepítést, papírgyárat, nyomdát alapított, csillagvizsgálót létesített, stb. Ráadásul maga fordult a pápához, hogy engedélyezze a főkegyúri jogról való lemondást - utat nyitva a szabad királyi városi törekvéseknek -, hiszen a megye főispánja is volt. Ódor szerint nagy kár e tévedésekért, mivel a tablók képanyaga, szövege alapvetően korrekt, megjelenítésük üdvözölni való.
Fotók: Laufer László
Forrás: www.bama.hu