Húszmillió forintos keretet nyitott meg a Dunamelléki Református Egyházkerület az újonnan alakuló missziói gyülekezetek számára – mondta Peterdi Dániel főjegyző a március 30-ai esperes-gondnoki értekezlet után. 
A lelkészek – a többi között - megkeresik a lehetőségét, hogy hol és milyen helyiségben tarthatnak istentiszteleteket, bibliaórákat és különböző alkalmakat a településen élő reformátusokkal. Peterdi Dániel úgy véli, hogy mindig meghálálja magát, ha az egyház lelkészt tud küldeni egy-egy olyan településre, ahol még nincs lelkipásztor. Ez segíthet abban is, hogy a születő gyülekezet megerősödjön és először missziói egyházközséggé, majd anyaegyházzá váljon, de ez hosszú folyamat. Akár öt év is eltelhet, mire egy missziói egyházközség életképessé válik. A tervekről szólva a főjegyző elmondta, hogy ebben az évben akár 8-10 új gyülekezet is elindulhat.
A jelenlegi – 20 millió forintos – keret jórészt a lelkészek fizetésére és a lakhatásuk biztosítására elegendő, majd később más forrásokból is lehet segíteni az újonnan kiépülő egyházközségeket.

Legfontosabb a gyülekezeti lelkészképzés
Peterdi Dániel beszámolt a lelkészi pályakép kialakításáról szóló konzultációról is, amelyre az esperesek mellett meghívót kaptak a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának teológiai tanárai.
A főjegyző elmondta: azért kezdeményezték a találkozást, hogy a teológiai oktatás ne szakadjon el a jövőben a gyülekezeti igényektől, ugyanis az utóbbi években a lelkészképzés a specializálódást hangsúlyozza, vagyis a cigány-, börtön-, a kórház- és egyéb missziók számára hoztak létre speciális kollégiumokat, ugyanakkor a gyülekezeti lelkészképzés háttérbe szorult.
A főjegyző úgy vélte, hogy a specializálódást ugyanúgy későbbre kellene tenni, mint az orvosoknál, ahol először általános orvosokká válnak a hallgatók, majd később szakosodnak.

Felállni a számítógéptől
Peterdi Dániel szerint égető gond az is, hogy mára felnőtt egy olyan generáció, aki leginkább a számítógép előtt ül és nehezen teremt kapcsolatokat. A lelkipásztori hivatásban azonban – mint fogalmazott – ez rendkívül veszélyes folyamat, mert a bezárkózó lelkész nem tud közösséget építeni és megtartani. A lelkészképzés így abban is segíthetne a fiataloknak, hogyan kezeljék az emberi kapcsolatokat. Azt kellene megmutatni a teológushallgatóknak, hogy a személyes találkozások építőbbek, mint a csetelés, bár egymásra nyitni az ajtót valóban nehezebbnek tűnik. A virtuális tér a valódi találkozások előkészítésének helye lehet, de ne lépjen azok helyébe. Akinek nincs emberismerete, az nem tud kapcsolatokat építeni és újraépíteni, ezért is fontos, hogy felálljanak a fiatalok a számítógéptől – tette hozzá Peterdi Dániel.

Az esperes-gondnoki értekezlet további témái között szerepelt a Dunamelléki Egyházkerület címtárának frissítése, amelyet elektronikus formában és papíralapon is szeretnének mielőbb naprakészen közzétenni. A tanácskozáson szó volt – egyebek mellett - a Magyar Bibliatársulat Alapítvány munkájáról, az április 28-án kezdődő cseh-magyar lelkésztalálkozóról, valamint személyi kérdésekről.