„Uram, segíts meg, hogy törekedjem nem arra, hogy megvigasztaljanak, hanem hogy én vigasztaljak, nem arra, hogy megértsenek, hanem arra, hogy én megértsek, nem arra, hogy szeressenek, hanem arra, hogy én szeressek."
Assisi Szent Ferenc
Játszva tanulni, tanulva játszani
A múzeumok bekapcsolódását segíti az oktatásba a Skanzen Örökség Iskola című projekt.
A 21. században felnövő, iskolából kikerülő diákoknak már nem csak nagy tárgyi tudásra és szakmai ismeretek halmazára van szüksége ahhoz, hogy helytálljon a mindennapokban, hanem olyan képességekre, kompetenciákra is, melyek segítik őket megállni a helyüket az életben az iskola elhagyása után. Ehhez járul hozzá a Skanzen Örökség Iskola program, melyhez az magyar állam és az Európai Unió ad támogatást.

A Skanzen szeretne élen járni a kulturális örökség megőrzésében, annak legszélesebb körű megismertetésében, ezáltal támogatva az újabb és újabb generációk identitástudatának, személyiségfejlődésének, kompetenciáinak kiteljesedését. Kiemelt jelentőségű feladat ugyanis napjainkban a tudásközvetítés szakmák, hivatások, generációk és területek, embercsoportok és különböző társadalmi rétegek között, és körében. Ennek a módszernek Franciaországban évszázados múltja van. Jelenleg az iskolák pedagógiai programjában a kulturális környezet és az örökség oktatása az állampolgári ismeretek tantárgyba ágyazottan valósul meg, a pedagógusok pedig több munkaforma közül választhatnak.
A Skanzen(es) Örökség Iskola
Az ismeretátadás interaktív módon, gyakorlati megtapasztalás útján történik. A foglalkozások egyrészt a szentendrei Skanzenben, másrészt pedig helyben, az iskola falain belül zajlanak. Ennek ad keretet az Értékmentő Skanzen Tábor, ahol a fiatalok a különböző szakiskolában tanult szakmákhoz – úgy, mint pl. asztalos, ács, kőműves, épületasztalos – kapcsolódóan sajátítanak el különböző népi építészet technikákat. A tábor egyik különlegessége az értékítélő bizottság játék, ahol egy elképzelt szituáción keresztül a diákokat döntés elé állítjuk egy régi épület sorsát illetően. Egy elképzelt falu tisztségviselőinek és lakosainak szerepébe bújva a tábor ideje alatt szerzett ismereteiket felhasználva kell érvelniük és konszenzusra jutniuk az épület sorsa felől.

A Tan-tár Témanapok megint csak a különböző tantárgyakhoz kapcsolódóan közelítenek a tankönyvi témákhoz, csak éppen egy szokatlan szemszögből. A családi és rokoni szálak felgöngyölítésével, az év-kör-kép megvizsgálásával, a 19. században a magyar nyelvterületen élt és élő nemzetiségek jellegzetességeinek megismerésével szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztése a cél. A mesterségek fejlődésének és az egyes szakmák specializálódásának előjele már ekkor is megmutatkozott, s nagy fokú városképző hatásuk kereskedelem formáló erővel is bírt. Ezek a foglalkozások a kezdeményezőképesség és vállalkozói képesség elősegítésével a tudást, a kreativitást és az újításra való hajlamot is fejlesztik.
A program harmadik eleme - mely a Vaspálya Rt. nevet kapta - a szakköri foglalkozások hangulatát idézi. Egy konfliktushelyzet megoldására minden résztvevőnek kompromisszumképesnek kell lenni. Döntést kell hozni abban, hogy kik alkossák a Társaság tagjait és befektetőit, valamint, hogy merre haladjon a vasút. A közgyűlésre különböző foglalkozásbeliek érkeznek, és átélik a falu és mezőváros mindennapjait, majd sorsfordító pillanatait.
Nemzetközi hagyományok
A kulturális örökség elsősorban a jövő generációinak szól. A nemzethez való közös tartozást, és az azzal való azonosulást feltételezi. A szellemi örökség egy szinte láthatatlan kötelék, mely nem korlátozódik sem időbeni hagyatékra, sem származásra, sem területre.
A kulturális örökség nagyon összetett fogalmat takar, amely sokrétű lehetőséget ad oktatási célú felhasználására is. Egy nemzet kulturális és társadalmi identitásának egyik alapelemeként helye van a modern, aktív pedagógiában. Alkalmas a fiatalok érdeklődésének felkeltésére is, vagyis arra, hogy új ismereteket szerezzenek, érzelmi kapcsolatba kerüljenek emlékhelyekkel, műemlékekkel, művészeti alkotásokkal, és ezáltal képessé váljanak a történeti időben való tájékozódásra és a könnyebb társadalmi beilleszkedésre.

A már említett franciaországi örökség iskolákban, ahol a diákok előbb tapasztalati élményeket szereznek, életszerű feladatokkal keltik fel érdeklődésüket, és csak ezután következik az elméleti ismeretbe való beágyazás. Tehát a pedagógusok olyan munkaformákat választanak, melyek szinte természetessé teszik a múzeumok bekapcsolódását az oktatásba.
Projektinformációk
A Skanzen Örökség Program az Európai Unió által támogatott program. Jelenleg 17 iskola vesz részt benne, elsősorban szentendrei, majd budapesti és Borsod-Abaúj-Zemplén megyeiek. A programlehetőséget előre meghirdették, melyre az oktatási intézmények szabadon jelentkezhettek. A program 2011. december 31-ig tart, és mint ahogy azt a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója is elmondta, reményeik szerint lesz jövője a kezdeményezésnek.
További információ:
Csesznák Éva
múzeumpedagógiai osztályvezető
evacs@sznm.hu;
30/748-8549