A 21. században felnövő, iskolából kikerülő diákoknak már nem csak nagy tárgyi tudásra és szakmai ismeretek halmazára van szüksége ahhoz, hogy helytálljon a mindennapokban, hanem olyan képességekre, kompetenciákra is, melyek segítik őket megállni a helyüket az életben az iskola elhagyása után. Ehhez járul hozzá a Skanzen Örökség Iskola program, melyhez az magyar állam és az Európai Unió ad támogatást.

A Skanzen szeretne élen járni a kulturális örökség megőrzésében, annak legszélesebb körű megismertetésében, ezáltal támogatva az újabb és újabb generációk identitástudatának, személyiségfejlődésének, kompetenciáinak kiteljesedését. Kiemelt jelentőségű feladat ugyanis napjainkban a tudásközvetítés szakmák, hivatások, generációk és területek, embercsoportok és különböző társadalmi rétegek között, és körében. Ennek a módszernek Franciaországban évszázados múltja van. Jelenleg az iskolák pedagógiai programjában a kulturális környezet és az örökség oktatása az állampolgári ismeretek tantárgyba ágyazottan valósul meg, a pedagógusok pedig több munkaforma közül választhatnak.

A Skanzen(es) Örökség Iskola

Az ismeretátadás interaktív módon, gyakorlati megtapasztalás útján történik. A foglalkozások egyrészt a szentendrei Skanzenben, másrészt pedig helyben, az iskola falain belül zajlanak. Ennek ad keretet az Értékmentő Skanzen Tábor, ahol a fiatalok a különböző szakiskolában tanult szakmákhoz – úgy, mint pl. asztalos, ács, kőműves, épületasztalos – kapcsolódóan sajátítanak el különböző népi építészet technikákat. A tábor egyik különlegessége az értékítélő bizottság játék, ahol egy elképzelt szituáción keresztül a diákokat döntés elé állítjuk egy régi épület sorsát illetően. Egy elképzelt falu tisztségviselőinek és lakosainak szerepébe bújva a tábor ideje alatt szerzett ismereteiket felhasználva kell érvelniük és konszenzusra jutniuk az épület sorsa felől.

A Tan-tár Témanapok megint csak a különböző tantárgyakhoz kapcsolódóan közelítenek a tankönyvi témákhoz, csak éppen egy szokatlan szemszögből. A családi és rokoni szálak felgöngyölítésével, az év-kör-kép megvizsgálásával, a 19. században a magyar nyelvterületen élt és élő nemzetiségek jellegzetességeinek megismerésével szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztése a cél. A mesterségek fejlődésének és az egyes szakmák specializálódásának előjele már ekkor is megmutatkozott, s nagy fokú városképző hatásuk kereskedelem formáló erővel is bírt. Ezek a foglalkozások a kezdeményezőképesség és vállalkozói képesség elősegítésével a tudást, a kreativitást és az újításra való hajlamot is fejlesztik.

A program harmadik eleme - mely a Vaspálya Rt. nevet kapta - a szakköri foglalkozások hangulatát idézi. Egy konfliktushelyzet megoldására minden résztvevőnek kompromisszumképesnek kell lenni. Döntést kell hozni abban, hogy kik alkossák a Társaság tagjait és befektetőit, valamint, hogy merre haladjon a vasút. A közgyűlésre különböző foglalkozásbeliek érkeznek, és átélik a falu és mezőváros mindennapjait, majd sorsfordító pillanatait.

Nemzetközi hagyományok

A kulturális örökség elsősorban a jövő generációinak szól. A nemzethez való közös tartozást, és az azzal való azonosulást feltételezi. A szellemi örökség egy szinte láthatatlan kötelék, mely nem korlátozódik sem időbeni hagyatékra, sem származásra, sem területre.
A kulturális örökség nagyon összetett fogalmat takar, amely sokrétű lehetőséget ad oktatási célú felhasználására is. Egy nemzet kulturális és társadalmi identitásának egyik alapelemeként helye van a modern, aktív pedagógiában. Alkalmas a fiatalok érdeklődésének felkeltésére is, vagyis arra, hogy új ismereteket szerezzenek, érzelmi kapcsolatba kerüljenek emlékhelyekkel, műemlékekkel, művészeti alkotásokkal, és ezáltal képessé váljanak a történeti időben való tájékozódásra és a könnyebb társadalmi beilleszkedésre.

A már említett franciaországi örökség iskolákban, ahol a diákok előbb tapasztalati élményeket szereznek, életszerű feladatokkal keltik fel érdeklődésüket, és csak ezután következik az elméleti ismeretbe való beágyazás. Tehát a pedagógusok olyan munkaformákat választanak, melyek szinte természetessé teszik a múzeumok bekapcsolódását az oktatásba.


Projektinformációk
A Skanzen Örökség Program az Európai Unió által támogatott program. Jelenleg 17 iskola vesz részt benne, elsősorban szentendrei, majd budapesti és Borsod-Abaúj-Zemplén megyeiek. A programlehetőséget előre meghirdették, melyre az oktatási intézmények szabadon jelentkezhettek. A program 2011. december 31-ig tart, és mint ahogy azt a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója is elmondta, reményeik szerint lesz jövője a kezdeményezésnek.



További információ:
Csesznák Éva
múzeumpedagógiai osztályvezető
evacs@sznm.hu;
30/748-8549