Nincs iszlám-keresztény párbeszéd

– A nyugati kultúrkör miért idegenkedik az iszlámtól?

– Ennek alapvetően spirituális okai vannak. Ha Indiáról, buddhizmusról, a távol-keleti gondolkodásról hall, az európai ember nem jön ki a sodrából, de ha az iszlámról hall, igen. Az iszlám ugyanis ugyanazt a gondolati tradíciót használja, és önértelmezésében előzményének vallja a zsidóságot és a keresztyénséget. Toleráns velük, de nem a szó európai értelmében. A muzulmánok optimisták a maguk vallási tartalmait illetően, mi nem vagyunk azok. A muzulmánoknak evidensebb a vallási igazságuk, és ettől megingathatatlan a hitéletük. A vallásos muzulmán magabiztos, a vallásos keresztény bizonytalan, viszont a keresztény kultúrában az ateista magabiztos, a muzulmán gyökerű ateista pedig elbizonytalanodott ember.

– A muzulmánok mennyire aktívak politikailag?

– A muzulmán népességnek sokszor mindegy, milyen hatalmi rendszer van fölötte. A lényeg, hogy a béke meglegyen, a gazdaság működjön, és muzulmán módra lehessen élni. Ha a hatalom nem szól bele túlzottan a dolgokba, akkor nem fontos, hogy királyságban, demokratikus iszlám köztársaságban vagy egy nacionalista arab diktatúrában élnek. De amikor ilyen nagyfokú elégedetlenség van a nép körében a hatalommal szemben, mint Egyiptomban vagy Líbiában, az előbb vagy utóbb kitör.

– Történelmileg ennek mik a gyökerei?

– Az arabokkal ugyanúgy elbántak az első világháború után, mint velünk Trianonban a békekötésnél. A nagy birodalmak érdekei mentén, az adott katonai szituációnak megfelelően vonalzóval húzták a határokat. Az arab világot feldarabolták egymás közt az akkori nagyhatalmak a saját birodalmi érdekük szerint. Franciaország megkapta Szíriát, Anglia Irakot, Palesztinát és szabadon rendelkeztek ezzel a területtel. Nem nézték a népességet, például tiszta arab területek kerültek Szíriától Törökországhoz. Ahogyan nálunk is csatoltak el tiszta magyar területeket. A nyugat a maga értékrendjével, kulturális, politikai, egyéb ambícióival beleavatkozott a keleti ügyekbe, és ennek köszönhetően létrejött egy olyan problémacsomag a Közel-Keleten, aminek máig isszuk a levét.

A cikk teljes terjedelmében a mindennapi.hu portálon olvasható.