Idén az első jubileumához érkezik a a dunamelléki reformátusok legnagyobb találkozója, a Ráday-napok: a háromnapos rendezvénysorozatra már az ötödik alkalommal kerül sor 2026. október 1. csütörtök és október 3. szombat között. A megemlékezés középpontjában mégsem ez az öt év áll majd elsősorban, hanem a mohácsi csata 500. és a Hercegszöllősi Kánonok 450. évfordulója – de lesz program, amely Az imádság éve tematikához kapcsolódik. A hagyományoknak megfelelően az első nap idén is tanulmányi nap lesz, a második ifjúsági nap, a harmadik pedig gyülekezeti nap, a vendéglátók pedig ezúttal a bács-kiskunsági és a baranyai egyházmegyék lesznek. A budapesti Ráday Ház mellett ezúttal is több vidéki helyszínen várják a dunamelléki reformátusokat.

Nemzeti sorskérdésekre adott bibliai válaszok
Az október elsejei tanulmányi napért Molnár Ambrus lelkész, a DRE Lelkésztovábbképző Intézetének vezetője felel, aki kifejtette: ez a nap elsősorban a lelkipásztoroknak, a teológusoknak és az egyháztörténészeknek szól, másodsorban a téma iránt érdeklődőknek, és minden évben vagy a Zsinat által meghatározott tematikus évhez, vagy valamilyen jeles évfordulóhoz kapcsolódik. Idén a mohácsi csata és a Hercegszöllősi Kánonok jubileuma kapcsán arról lesz szó, hogy a nemzeti sorskérdéseinkre milyen bibliai válaszokat, irányokat tudunk meghatározni. A helyszín ezúttal rendhagyó módon Mohács lesz. „Szimbolikus jelentősége van annak, hogy mind a csata, mind a hercegszöllősi zsinat egykori helyszíneihez viszonylag közel leszünk” – fogalmazott ennek kapcsán Molnár Ambrus.

„Mohács után ötven évvel a török hódoltság területén élő elődeink, a lelkipásztorok és gyülekezeti tagok fontosnak tartották, hogy a nehéz körülmények ellenére folytassák az evangélium hirdetését és gyülekezeti közösségeik építését. Mindez nem lehetett csak esetleges, kellett hozzájuk egyfajta tudatosság, és kellettek olyan lefektetett, egyértelmű irányvonalak, amelyek ezt segítik. Ezért fontos a Hercegszöllősi Kánonok megszületése, amely sikeresen megteremtette a szükséges kereteket” – fejtette ki a lelkész. A konferencia ennek kapcsán kíván tanulságokat megfogalmazni, például azt, hogy mit tanulhatunk hitvalló elődeinktől, ami a mai világ kihívásai közepette is érvényes gondolat, ami időtálló, ami iránymutatásként szolgálhat mindannyiunk számára.

A program istentisztelettel kezdődik, amelyet a mohácsi református templomban tartanak, ezt követően a résztvevők átmennek a Mohácsi Selyemgyár Kulturális Negyedbe, amely a tudományos konferencia helyszíne lesz. Ez utóbbin az előadások mellett lesz korreferátum és kerekasztal-beszélgetés is. A nap végül a megújult mohácsi történelmi emlékhely meglátogatásával zárul, ahol művészettörténeti vezetés is várja az érdeklődőket. Regisztrálni a tanulmányi napra szeptember 25-ig szükséges ezen a linken. „Szeretettel várunk mindenkit annak reményében, hogy a kortárs kérdésfeltevésekre közösen olyan válaszokra találunk, amelyek magyar és református válaszok” – tette hozzá Molnár Ambrus. „Ebben is segíthet az egyháztörténeti és teológiai megközelítés.”



Felfelé hangolt fiatalok
Az október másodikai ifjúsági nap jelmondata Az imádság évéhez kapcsolódva a Felfelé hangolva! lett. Délelőttre a református középiskolák diákjait hívják a budapesti Ráday Házba. „Szeretnénk megmutatni, milyen sokszínű az egyházunk, az egyetemi misszió, a református felsőoktatás és a keresztyén szervezetek kínálata. Ezzel segítenénk, hogy érettségi után se veszítsék el a kapcsolódást az egyházzal és találjanak maguknak befogadó közösséget, másrészt a lelkészi pályára is invitálnánk azokat, akik erre elhívást kapnak” – fejtette ki a szervezők nevében Czikó Györgyi lelkész, dunamelléki ifjúsági referens.

A délelőtti Sulitalinak az is célja, hogy legyen egy nap a középiskolások számára, amikor feltöltődhetnek, kiszakadhatnak az iskolai hétköznapokból és előrefelé tekinthetnek. A nap áhítattal indul, majd a fő program egy állomásos játék lesz, ahol megismerkedhetnek a különféle szolgálatokkal, missziókkal és szervezetekkel. A zenei szolgálatba idén bevonják a Benkő István Református Általános Iskola és Gimnázium, az Egressy Béni Református Művészeti Szakgimnázium és a Bocskai István Református Oktatási Központ diákjait is. Regisztrálni a Sulitalira ezen a linken szükséges szeptember 20-ig.

A délutáni Ifitali, azaz a református gyülekezetek ifiseinek a találkozója párhuzamosan több helyszínen zajlik majd, hogy minél többen be tudjanak kapcsolódni az egyházkerületből. A Ráday Ház mellett Szigetszentmiklóson, Pécsett és Kunszentmiklóson találkozhatnak egymással az ifisek. „Idén még egy lehetőséggel is kiegészítjük ezt: akik nem tudnak eljutni egyik helyszínre sem, azoknak a szomszédolás lehetőségét ajánljuk: október 2-án este több szomszédos ifivel gyűljenek össze és tartsanak az Ifitalival párhuzamosan közös ifit, amihez adunk tematikus segédanyagot” – tette hozzá az egyházkerületi ifjúsági referens.

A délutánt közös áhítat és dicsőítés nyitja meg, utána kiscsoportos beszélgetések lesznek, a vacsora után pedig alternatív programok várják a fiatalokat, mint például a Nikodémusok órája, ami tavaly nagy sikernek örvendett. „Ennek lényege, hogy a fiatalok anonim módon tehetik fel a kérdéseiket, és két-három lelkipásztor válaszol rá. Nikodémus is éjszaka ment Jézushoz titokban kérdezni, és ezt a biztonságot szeretnénk megadni a fiataloknak. Az imádság éve apropóján lesz lehetőség imasétára is, és egy kis ajándékkal is készülünk az imádság témájában.” Regisztrálni az Ifitalira ezen a linken szükséges szeptember 20-ig.



Minél többet látni az egyházkerületből
Október 3-án szombaton Kecskemét ad helyszínt a gyülekezeti napnak, a részletekről Kuti József, a Kecskeméti Református Egyházközség vezető lelkipásztora mesélt nekünk. „A kecskeméti főtér különleges helyszín, mert a teljes gyülekezeti infrastruktúránk itt található: a templomunk, az Ókollégium, az Újkollégium, és ez jó lehetőség arra, hogy közösségünk is bemutatkozzon” – fogalmazott Kuti József. „A téren, a katolikus templomban és a Beszélő Köntös nevű vendéglátóipari egységben is várható program, tehát túl is terjeszkedünk a gyülekezeti tereken. A Barátok templomának épületét egyébként a 16. században még a reformátusok is használhatták, azaz most ezzel egy picit vissza is lépünk az időben.”

A programok a találkozást, beszélgetést, ismerkedést, kapcsolattartást segítik. „Nekem az is célom, hogy a kecskeméti gyülekezetünk minél többet lásson az egyházkerületből, amelynek a tagja.” A gyülekezet könyvtára is készül egy kis kiállítással Mozaikok egyházkerületünk 16-17. századi történetéből címmel. „A kecskeméti gyülekezet identitásához nagyon erősen hozzátartozik, hogy a török hódoltság alatt építhettek kőtemplomot, és ezért az építési engedélyért Konstantinápolyig kellett leutazni. A Hercegszöllősi Kánonok pedig a török-osztrák impériumváltás utáni kaotikus időben, a rekatolizáció idejében vált kapaszkodóvá a kecskemétiek számára.”

A gyülekezeti napra itt szükséges regisztrálni. A programok javát az egyházkerület adja – ezek közül néhányat előző ajánlónkban is kiemeltünk, a részletes program pedig itt található –, de a kecskemétiek is kiveszik belőle a részüket. „A gyerekprogramok és a zenei programok egy részét mi fogjuk szolgáltatni. A klasszikus orgonazenés egyházénektől és orgonakoncerttől kezdve az új dicsőítő zenekarokig és a jazzig igen színes kínálat várható. Kiemelném a zenészek közül Sipos Gergőt, Kovács Leventét és Szabó Mátyást, akik gyülekezeti tagjaink, valamint a Kecskeméten élő Csík János népzenészt és prímást is, a Csík zenekar alapítóját, aki most a Csík János és a Mezzo nevű formációval lép fel.”

Megismerni egymás tárgyi múltját
Laczay András lelkipásztor idén januárban vette át a kecskeméti Ráday Múzeum vezetését, amely egy különleges időszaki kiállítással készül az egyházkerület jubileumára. Ez a Ráday Gyülekezeti napon nyílik meg és várhatóan jövő február végéig lesz megtekinthető. „Miközben a török hódoltság területén elődeink hihetetlen mindennapi nehézségekkel küzdöttek, olyan egyházalkotmányt fogadtak el, amely teljes mértékben biblikus alapon nyugszik. Ez arra emlékeztet minket személyesen és közegyházilag is, hogy bármi történjék a világban, Isten népének hűségesen, a Szentírás alapján kell élnie és megszerveznie önmagát” – foglalta össze a jubileum üzenetét a múzeumvezető.

A most kiállításra kerülő gyülekezeti tárgyak elsősorban 19-20. századi keletkezésűek, bár akad néhány régebbi is közöttük. „A múzeumnak azokat az értékeit, műtárgyait szeretnénk bemutatni, amelyek a két vendéglátó egyházmegyéhez, Bács-Kiskunsághoz és Baranyához kapcsolódnak, de az állandó kiállításban nem szerepeltek. Alapvetően az istentiszteleti használati tárgyakra fókuszálunk, például keresztelői, úrvacsorai, úrasztali tárgyakra, illetőleg egy-két tabló erejéig az iskolákra is. Ezek a műtárgyak azt hirdetik, hogy amit az Úristennek adunk, ami az istentiszteleti tereinkben megjelenik, az nem a selejt, hanem minőséget képvisel, méltó hozzá és az Ő dicsőségét szolgálja.”

A gyülekezeti napon a múzeum megtekintése ingyenes lesz. Aznap lesz kétféle szubjektív tárlatvezetés is a két vendéglátó egyházmegye esperesének, Bán Bélának és Wébel Zsoltnak a vezetésével. „Ezek inkább személyes hangvételűek lesznek, a gyülekezeti kötődéseikre és az adott tárgyak témáira épülve. A hosszú távú célunk az, hogy bár nem lesz minden évben Kecskeméten a Ráday Gyülekezeti nap, de minden évben szeretnénk ehhez kapcsolódóan egy-egy hasonló időszaki tárlatot rendezni, mindig a két vendéglátó egyházmegye kincseiből. Szeretnénk egy kicsit megmozgatni a gyülekezeteket, hogy többször is felkeressék a kecskeméti Ráday Múzeumot és megismerjék egymás tárgyi múltját.”



Képek: Füle Tamás, Kecskeméti Református Egyházközség