A reformáció hitelveinek és értékeinek hazai megismertetésében kimagasló szerepük volt a nyugat-európai egyetemeken tanuló magyar diákoknak. Az egyetemjárás, a peregrináció révén közvetlen kapcsolatba kerültek a nyugati világ szellemóriásaival, akiknek hatása az élet minden területén érvényesült. Jéna, Göttingen, Tübingen, Amszterdam, Leiden, Utrecht, Heidelberg egyetemein számos magyar diák tanulhatott.

A Magyar Földrajzi Múzeum kiállításain bemutatott tudósok és utazók – így az őshazakutató Kőrösi Csoma Sándor, a mineralógus Benkő Ferenc, az Afrika-kutató Teleki Sámuel, a zoológus Fenichel Sámuel és Bíró Lajos, az Adria-kutató tengerbiológus Leidenfrost Gyula, a barlang- és karsztkutató Jakucs László, a homokkutatás tudósa, Borsy Zoltán – református tanintézetekben kapott életre szóló szellemi-lelki útravalót.

A múzeumkertben magasodik Antal Károly Munkácsy-díjas szobrászművész Kőrösi Csoma Sándort ábrázoló szobra melynek költségeihez 1941-ben áldozatkész református gyülekezetek tagjai is hozzájárultak. Érden a Magyar Földrajzi Múzeumban készült A Himalája magyar remetéje című életrajzi monográfia, mely Kőrösi Csoma Sándor tevékenységének állít emléket.

A református tanintézetekben oktató professzorok koruk legkiválóbb személyiségei voltak. Fontos kötelességünk tisztelegni emléküknek. E gondolat jegyében rendeztük meg 2014. szeptember 25-én „A természeti dolgoknak esmérete” című, a református prédikátor,  Katona Mihály emléke előtt tisztelgő tudományos konferenciánkat, melyen számos kolléga adott képet a polihisztor tudós földrajzi munkásságáról.

A református egyházhoz kötődik Molnár Mária diakonissza misszionárius, a trópusi Admiralitás-szigetvilágban végzett hittérítő munkája, melynek távoli helyszíneit, Manus és Pitilu szigeteit a múzeumalapító Balázs Dénes kereste fel és örökítette meg Pápua Új-Guinea című könyvében. Pápa, Sárospatak, Debrecen, Marosvásárhely, Nagyenyed főiskoláinak könyv- és térképritkaságai, muzeális földgömbjei összekötő kapcsot jelentenek hazánk és Nyugat-Európa között.

A reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából fontosnak tartjuk, hogy a geográfia nézőpontjából felvillantsunk olyan értékeket, amelyek nemzetközi tekintetben is fontosak és máig ható módon gyarapítják szellemi kincseinket.