„Tévedhetetlenül megsejtette, hogy ez hívás, és aki csak meghallja, az követni akarja, sőt, képes is lesz rá, hogy kövesse, ha kell, akár világok vagy évszázadok messzeségén keresztül is."
C.S.Lewis
Sólyom László köztársasági elnök üzenete
„A nemzet egyaránt gyökerezik a múltban és a jelenben" - írta levelébenSólyom László köztársasági elnök a Magyar Református Egyház által kezdeményezett Alkotmányozó Zsinat és Hálaadó Ünnep alkalmából.
Tisztelt Alkotmányozó Zsinat!
A nemzetnek azt a felfogását vallom, amely szerint a nemzet egyaránt gyökerezik a múltban és a jelenben. Így hát a nemzet egyrészt emlékek gazdag örökségének közös birtoklása, másrészt jelenlegi megegyezés arra, hogy közösen éljünk, szándék arra, hogy a továbbiakban is kamatoztassuk az osztatlanul kapott közös örökséget. Az így felfogott magyar nemzet léte sosem függött államhatároktól. Amíg ez a kettős gyökerű közösség fennállt és fennmarad, a magyar nemzet is él.
A nemzeten belüli közösségek is ezen a kettős kötődésen keresztül kapcsolódnak a nemzethez. A magyar református gyülekezetekben a közös múlt tudata és az akarat a folytatásra egyaránt vonatkozik mind református hitvallásukra, mind magyar voltukra. Ez is független az országhatároktól. Éppen a reformáció terjedésének idején szakadt három részre Magyarország, s azóta a történelemben sokkal hosszabbak voltak a nemzet széttagoltságának periódusai, mint az állami egységé.
De ahogy a magyar nemzet ennek ellenére fennmaradt, és meg fog maradni, úgy a magyar reformátusság hitbeli egysége, istentiszteleti rendje, iskolái, és egyházkormányzati módja is egységes maradt. Ugyanazt a Bibliát olvassák, ugyanazokat a zsoltárokat énekelik, amelyeknek magyar nyelvével az egész
nemzetet megajándékozták. A jellegzetes protestáns kultúra, jellemző magatartás mindenütt megtalálható és félreismerhetetlen, ahol csak magyarok élnek.
A kommunizmus évtizedei minden egyházat próbára tettek és meggyötörtek. De a 20. században a határon túlra került magyar nemzetrészek egyházaira óriási teher és felelősség szakadt: templomaik szinte az egyetlen hely maradtak a magyar nyelv nyilvános, közösségi használatára, a magyarság megélésre. Hiszen a magyarokat - de a református magyarságot szinte teljes egészében - vallásuk eleve megkülönböztette a más vallású többségi nemzettől.
Ma a Magyar Református Egyház Alkotmányozó Zsinata helyreállítja a Kárpát-medence református egyházainak szervezeti egységét.
A Magyar Köztársaságban az állam és az egyházak egymástól elválasztva működnek. Az elválasztás azonban nem ellentétes az együttműködéssel azokon a területeken, ahol az államnak és egyháznak közös céljai vannak, feltéve, hogy az állam megőrzi semlegességét.
A magyar nemzet egységének képviselete, kiteljesítése, tudatosítása és megőrzése ilyen közös cél. A Magyar Köztársaság számára ez kötelesség is, hiszen az Alkotmány felelőssé teszi az államot a határain kívül élő magyarok sorsáért. Ennek a felelősségnek a helyes értelme azonban nem az anyaország és a határon kívüli nemzetrészek közötti egyoldalú viszony, hanem mindig a nemzet teljes egészét szem előtt tartó gondolkodás és cselekvés.
A magyar református egyházak mai, egyesítő aktusa ilyen, nagy erejű szimbolikus lépés, és egyben valóságos, és jelentős következményekkel járó tett a nemzet egysége szolgálatában. Ez az egység a határon belüli reformátusok számára éppen olyan fontos, kívánatos és nyereséges, mint a más országokban működő részegyházaknak. Üdvözlöm a magyar református egyházak Alkotmányozó Zsinatának elhatározását a szervezeti egység megteremtéséről, amelyet a Magyar Református Egyház alkotmányába foglalnak. Kifejezem reményemet, hogy ezt az alaptörvényt a Magyar Református Egyház közös Zsinatata elfogadja, és a részegyházak ratifikálják. A magyar igazolvány bevezetése óta nem történt hasonló horderejű pozitív lépés, mint ez a mostani, amely nem csupán valamely szomszédos ország magyarságát érinti, hanem az összes magyar nemzetrészt a Kárpát-medencében, s szám szerint is milliókat.
Osztom a magyar reformátusok örömét, akik számára a mai nap az egység és a hálaadás ünnepe. Osztom az Alkotmányozó Zsinat előkészítőinek álláspontját, amely szerint az egység nem öncél, hanem az egyházra bízottak hatékonyabb szolgálatának és érdekképviseletének lehetősége. Az egység, amelyért ma a magyar reformátusság hálát ad, azonban egyszersmind a magyar nemzet egységét erősíti. Ezért nemcsak a protestánsok ügye, nem is csak a vallásos embereké, hanem mindnyájunkat, minden magyart érint, és megerősítésünkre szolgál. Fogadják ezért nagyrabecsülésemet és köszönetemet.
Sólyom László