„Olyan könnyű azokat az embereket szeretni, akiket nem ismerünk, akikkel sohasem találkozunk! Hisz akkor nincs szükségünk áldozathozatalra, s emellett oly elégedettek vagyunk önmagunkkal! Így csaljuk meg lelkiismeretünket. Nem, azt a felebarátodat szeresd, akivel együtt élsz, s aki terhedre van." Tolsztoj
Ameddig a szem ellát
Zúg, háborog, partot mos, határtalan és mély. Morajlása megnyugtat. Mellette édes az álom, reggel mégsem fáj az ébredés. Olyan, mint az igazi szeretet.
Bölcsködések – Bölcsföldi András videórovata