RSS
...Szikszai György ref. lp.
"Az imádkozás a legelső feladatod, keresztyén ember, mivel enélkül egyéb feladataidban méltóképpen el nem járhatsz. Azért nincsen egyetlen keresztyén feladat sem, amelyre több ok serkentene és kötelezne, mint az imádkozás".
Szikszai György
református lelkész
...
Szikszai György: A természeti és keresztyén vallás
...
Szikszai György: Keresztyéni Tanítások és Imádságok c. könyvéből.
Óh igazságnak Istene! Terád nézek és a te ígéreteidre támaszkodom.
TE mondod beszédedben, hogy akik rád néznek és hozzád futnak, azok orcája meg nem pirul.
Hogyha a szegény kiált, meghallgatod őt és minden bajából kimented őt és hogy akik téged keresnek, semmi jót nem nélkülöznek. (Zsolt 34: 6,7,11)
TE mondod beszédedben, hogy közel vagy mindenkihez, akik téged hívnak, a téged félők kívánságát teljesíted, azok kiáltását meghallgatod és őket megsegíted.
(Zsoltár 145:18-19)
TE mondod beszédedben, hogy aki téged segítségül hív, meghallgatod őt és megmutatod neki szabadításodat. (Zsoltár 91: 15-16)
TE mondod beszédedben, hogy a megfáradottnak erőt adsz és az erőtlen erejét megsokasítod
és hogy akik benned bíznak, azoknak erejük megújul és szárnyra kelnek, mint a saskeselyűlk,
fútnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el. (Ézs 40: 29,31)
TE mondod beszédedben: Jókedvem idején én meghallgattalak
és a szabadulás napján megsegítettelek.(Ézs 49:8)
TE mondod beszédedben, hogy jó vagy azokhoz, akik várnak téged
és a léleknek, amely keres téged. (Jeremiás Siralmai 3:25)
TE mondod beszédedben: Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened.
Megerősítelek sőt megsegítlek és igazságom jobbjával támogatlak. (Ézs 41:10)
TE mondod beszédedben, hogy aki benned bízik, körüveszed azt a Te kegyelmeddel.(Zs 32:10)
TE mondod beszédedben: Gyönyörködjék az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit. Hagyjad az Úrra a te útadat és bízzál benne, majd Ő teljesíti. (Zs 37: 4-5)
Ilyen drága ígéretei után annak az igazmondó Istennek, aki nem olyan, mint az ember, hogy hazudjék és az Emberfia, hogy megváltoztassa ígéreteit, ennyi kegyelmes bíztatása után a mindenható, bölcs és jó Istennek, miért hagynád el én lelkem magadat és miért nyugtalankodnál bennem? Bízzál az Istenben, mert benne van reménységem, Ő az én kősziklám és szabadítóm.
Az Úr az én világosságom és szabadítóm, mitől féljek? Az Úr az én életem erőssége, mitől rettegjek?
Óh kegyelemnek Istene, erősítsd az én hitemet, növeld és tedd rendíthetetlenné az én benned való bizalmamat és cselekedj velem a te drága ígéreteid szerint. Ámen.
* * *
Szikszai György: Húsvéti imádság (1786)
"Az imádkozás a legelső feladatod, keresztyén ember, mivel enélkül egyéb feladataidban méltóképpen el nem járhatsz. Azért nincsen egyetlen keresztyén feladat sem, amelyre több ok serkentene és kötelezne, mint az imádkozás".
Húsvéti imádság
Óh felséges és dicsőséges, nagy irgalmú és igazságú Isten, aki a mi váltságunk munkáját nemcsak elkezdted, hanem tökéletességre is vitted szent Fiad által. Alávetetted őt a mi bűneinkért a sok szenvedésnek, gyalázatnak, lelki és testi gyötrődésnek és végül a keserű halálnak: azután pedig feltámasztottad őt a te dicsőségedre és a mi örökkévaló örömünkre.
Milyen dicsőség az, óh örökkévaló Atya Úristen, hogy szent Fiadat, aki téged dicsőített e földön, és aki azért, hogy elvégezze a munkát, amelyet rá bíztál, sokat fáradott, szenvedett, gyaláztatott, meg is öletett és a halottak közé számláltatott, nem hagytad abban a gyalázatos és nyomorult állapotban, nem hagytad lelkét a koporsóban és nem engedted, hogy teste rothadást lásson, hanem nagy hatalommal és dicsőséggel kihoztad őt a halálból és ezáltal megbizonyítottad, hogy ő a te Fiad.
Nekünk pedig, nyomorult bűnös embereknek, milyen örvendetes, hogy a mi kezesünket kibocsátottad a tömlöcből, amelybe a mi adósságunkért bevettetett, kieresztetted a halál fogságából, melybe a mi hamisságainkért esett, mert ez bizonyosakká tett minket afelől, hogy a mi adósságunkat egészen megfizette, hamisságainkat egészen eltörölte, szent orcádat irántunk megengesztelte és így bűnbocsánatot és üdvösséget nyertünk általa.
Örül azért az én lelkem is benned, megtartó Istenem, áldalak és dicsőítelek téged, aki ilyen dicsőségessé és csodálatossá tetted magadat az én üdvözítésemben. Feltámasztottad szent Fiadat, hogy éljen az én főprófétám és tanítson engem igéje és Szentlelke által, hogy éljen az én főpapom és engem megtisztítson és megáldjon, hogy éljen az én királyom és engem oltalmazzon és igazgasson, hogy éljen az én Megváltóm és Üdvözítőm és engem minden gonosztól megszabadítson és üdvözítsen. Áldott légy, hogy miután így az üdvösséget szent Fiad által megszerezted, azt élete által meg is akarod adni nekem.
Add azért már, óh üdvösségem Istene, hogy ezt az értem meghalt, de azután feltámadt és most dicsőségesen élő Üdvözítőmet igaz hittel elfogadhassam, hozzá állhatatosan ragaszkodhassam, magamat halálával és feltámadásával a halál, a bűn és a kárhozat ellen hathatósan biztathassam és halálának s feltámadásának újjászülő, megszentelő, erősítő, biztató és üdvözítő erejét életemben és halálomban tapasztalhassam.
Dicsérlek és imádlak téged is Úr Jézus Krisztus, életnek fejedelme! Jóllehet az Atya Úristennek tulajdoníttatik a te feltámadásod, hogy azzal megmutatkozzék, hogy ő mint bíró megelégedett a te helyettünk való elégtételeddel, mégis tudom és hiszem, hogy tulajdon erőddel és hatalmaddal támadtál fel, mert volt hatalmad letenni életedet és felvenni azt. Amint szabad akaratod szerint haltál meg értünk és senki sem vette el életedet, hanem magad tetted le azt, úgy a te akaratod hatalmával elevenítetted meg meghalt és sírba tett testedet, mert igaz Isten és valóságos ember voltál, emberi természeted halandó részét halálra adtad s azután isteni hatalmaddal feltámasztottad.
Óh milyen nagy boldogság az, hogy nekem ilyen hatalmas és dicsőséges Üdvözítőm van, aki a halál diadalát és a koporsó fullánkját ilyen hatalmasan elvehette! Milyen nagy öröm és bátorság az nekem, hogy élsz te, én Megváltóm, aki értem meghaltál! Mert ha meghalni kész voltál értem, mit nem remélhetek már tőled, miután feltámadtál és élsz örökké? Ha azt, ami nehezebb volt, megtetted irántam való szeretetből, hogy ne cselekednéd meg azt, ami sokkal könnyebb! Nehéz volt engem megváltani, mert óh, milyen sokat kellett azért fáradnod, törődnöd, gyötrődnöd! Vérrel kellett azért izzadnod, megostoroztak, megfeszítettek érte és meg kellett halnod. De miután ezeken átmentél, ezeknél már sokkal könnyebb neked engem, megváltott hívedet megtartani hit által az üdvösségre, melyet szenvedésed, halálod és feltámadásod által elkészítettél.
Én is azért hozzád ragaszkodom és üdvösségemet tőled és általad remélem és várom. Mert hogy az üdvösséget tökéletesen megszerezted nekem, azt feltámadásomból bizonnyal tudom és látom. Látom abból azt is, hogy igazak ígéreteid és beteljesíted azokat a benned hivőknek. Látom feltámadásodból, hogy meggyőzted a halált, és azt, akinél a halál birodalma volt, az ördögöt, az én üdvösségem nagy ellenségét megrontottad. Látom abból azt is, hogy engem a bűn halálából feltámaszthatsz, a lelki életben megtarthatsz, bűneimből kitisztíthatsz, nyomorúságaimból megszabadíthatsz, halálomból feltámaszthatsz és az örök boldogság bírására eljuttathatsz. Benned bízom és rád támaszkodom, óh értem meghalt és halálból dicsőségesen feltámadott Üdvözítőm!
Te se hagyd el, óh dicsőséges és végtelen szeretetű Jézus, benned hívó, bízó és gyönyörködő bűnös szolgádat, hanem drága halálod, dicsőséges feltámadásod és életed erejével élesztgesd és ápolgasd. Légy velem kísértéseimben, ne hagyj elvesznem bűneimben, ne engedj a kárhozat veszedelmébe esnem. Biztass életemben, enyhíts halálomban, őrizz koporsómban.
Lelkemet halálom után, testemet is feltámadásom után koronázd meg örök dicsőséggel és boldogsággal szent országodban. Ámen.
.............
Szikszai György: Egészséges keresztyének imádsága beteg ifjú emberért
Végtelen bölcsességű és ellenállhatatlan hatalmú szent Isten! Mély séges alázattal imádjuk gondviselésed útjait abban is, hogy ezt az ifjú em bert (ifjú asszonyt) kedves és örvendező ifjúságában terhes betegséggel lá togattad meg s olyan szomorú és keserves állapotba juttattad, amiben magán láthatja, mi is láthatjuk példáján, hogy milyen hiábavaló az ifjúság minden ereje és kedvessége.
Te magad parancsoltad, hogy imádkozzunk egymásért és ne csak a magunk, hanem felebarátaink szükségeiben is keressünk meg téged, ezért alázatos bizalommal járulunk eléd és kérjük terjeszd ki irgalmadat e beteg ifjú szolgádra (szolgálóleányodra). Tekints rá a mennyből könyörülő sze mekkel nyomorúságának napján és cselekedj vele könyörületességed gaz dasága szerint.
Ha ifjúságának idején nem emlékezett meg kellően rólad, teremtőjé ről, ha vétkes hiábavalóságok követésével, keresztyén kötelességének elmulasztásával vagy megrontásával megbántott téged, ha ifjúságának ere jét és egészségét sokszor olyan dolgokra fordította, amik előtted nem ked vesek, sőt gyűlöltek: ne emlékezz meg ifjúságának bűneiről és vétkeiről, hanem emlékezz meg a te irgalmadról. Bánja ő azokat porban és hamu ban, semmit sem kíván jobban, mint hogy azok soha se estek volna meg. Irgalmadra és Jézus Krisztus igazságára támaszkodik: kegyelmezz azért minden álnokságának nagy irgalmadból Jézus Krisztusért. Biztasd meg őt bűneinek vádolása és büntetése ellen, éreztesd meg vele bűnbocsátó ke gyelmedet és így adj vigasztalást és gyógyulást lelkének.
Gyógyítsd meg testét is. Enyhítsd fájdalmait. Ne szakítsd félbe ifjú életét, hanem építsd fel őt nagy kegyelmesen betegségéből. Állítsd vissza előbbi erejét és egészségét. Rajta levő mostani látogatásodat szenteld meg úgy benne, hogy abból felkelve vigyázóbb legyen életére és félelmedet maga előtt hordozza mindenkor.
Ha pedig felőle való végzésed és akaratod az, hogy ez a betegség vé get vessen életének, tudjuk, hogy úgy lesz. Akkor szakítsd el szívét e világ tól, fordítsd el az élethez való ragaszkodástól, készítsd el akaratod illő en¬gedelmességgel és megnyugvással való követésére. Nyisd meg neki végte len irgalmad kincseit, hogy földi életének vége a mennyei örök boldogság kezdete legyen, a mi Urunk Jézus Krisztus által. Ámen.
Keresztyéni tanítások és imádságok (1786)
Szikszai György imádságából
Részletek Szikszai György, XVIII. századi prédikátor imádságából
Istené legyen a dicsőség! Találhatok én magamban olyan jeleket, amelyek biztatnak engem, hogy Isten kegyelmében levő újjászületett ember vagyok. Mert szeretem s félem Istent, gyűlölöm a bűnt, szántszándékkal Isten akarata ellen járni nem kívánok, indulataimat fékezni kívánom s igyekszem; ha erőtlenségből vétkezem is, azt mindjárt megbánom és fájlalom; szeretnék teljesen bűn nélküli lenni; tudva nem cselekszem a bűnt, még ha azt soha meg nem tudnák is az emberek; azért kerülöm a gonoszt, azért cselekszem a jó, hogy Isten előtt kedves legyek; nemcsak az emberek előtt, de magánosan is, sőt magánosan nagyobb buzgósággal és alázattal imádom Istent, könyörgök neki, fohászkodom gyakorta hozzá. Ezekből, s másokból is, amiket magamban találok, nagy örömére lelkemnek azt látom, hogy nem vagyok a veszedelem állapotában, hanem a kegyelem boldog állapotára jutottam Istenem nagy irgalmasságából Jézus Krisztus által.
De, óh fájdalom, milyen sok még bennem a fogyatkozás is! Hitem mégis erőtelen, buzgóságom sokszor lankadt, jóra való igyekezetem nagyon késedelmes. Úgy tapasztalom, hogy nagyon hajlok a föld felé és kelleténél jobban áhítom ennek mulandó hiábavalóságait. Még mindig nagyon kapok az emberek előtt való kedvességen és megbecsültetésen. Ha megbánt valaki, vagy megutál, vagy akármiképpen ellenem cselekeszik, felbosszankodom, sőt néha ki is fakadok az ellen, aki véleményem szerint nem adja meg nekem, amivel tartozik. Ha emlékezetembe idézem is azokat az okokat, amelyek engem arra köteleznek, hogy a méltatlanságot béketűréssel szenvedjem, sőt szeressem annak okozóját és jót kívánjak neki; még ha elismerem is, hogy ez lenne szép és illő, szívem mégis csak rejteget magában valami kegyetlenséget, haragot és valami rossz kívánást.
Mikor könyörgök, nem tudom fegyelmezni elmémet, hogy el ne kalandozzon sok hiábavaló dologra, nem tudom úgy megfogni, hogy mindig és teljesen arra figyeljen, amit Isten elé terjesztek imádságomban. Nem tudom úgy megfojtani kevélységemet, hogy néha meg ne mutassa magát. Ha valami jeles dolgot cselekszem, ha megtudom, vagy csak gondolom is, hogy azért engem becsülnek, helyeslik cselekedetemet és dicsérettel szólnak rólam, nem kerülhetem el, hogy némi titkos elbizakodás ne csiklandozza szívemet...
Szenvedj el hát most engem, én Istenem és Atyám és tekints kegyelemmel rám, mikor leborulva lábaidhoz, rosszaságomon való nagy fájdalommal és szégyennel kegyelmet kérek tőled. Engedd meg, hadd üljek szent Fiad asztalához, hogy ott megújuljak, erősödjem, és tápláltassam szent Fiad testével és vérével, akit adtál e világ bűneiért. Engedd meg, hogy egyem az élet fájának gyümölcséből, engedd meg, hogy igyam az igazi bölcsesség borából, amely békességgel, örömmel és vigasztalással töltse be lelkemet. Nagy szükségem van, óh Istenem, erre a természetfeletti lelki ételre és italra. Szükséges, hogy ez az élő és halhatatlan kegyér és az örök élet vize tápláljon és erősítsen engem, különben elbágyad és meghal a lelkem. Ne tagadd meg azért ezt tőlem, könyörülő kegyes Atyám. És ha nincsen bennem annyi buzgóság, annyi éhség és szomjúság, amennyit kívánsz ehhez az ételhez és italhoz, pótold ki ezt a fogyatkozást kegyelmed elfogyhatatlan gazdagságával és Szentlelked üdvösséges munkájával.
Ne tagadd meg tőlem Lelkedet, miután szent Fiadat sem sajnáltad tőlem. Kösd egybe ezt a két megbecsülhetetlen ajándékot és úgy add nekem. Hogy szent Fiaddal megajándékoztál, nem használhat az nekem természetem nagy romlottsága miatt, ha csak a másikkal is, Lelkeddel meg nem ajándékozol, hogy általa nagy romlottságom naponként mind inkább megjobbuljon. Bízom is kegyelmed gazdagságában, hogy ha szent Fiadat emberi testben elküldeni és halálra adni kész voltál értem, Szentlelkedet is kész vagy közölni velem, hogy az, a többi bűnösök között ráz nézve is hasznossá tegye szent Fiad halálát és áldozatát a te kegyelmed megnyerésére és az én örök üdvösségemre.
Ámen.
...
A lelkipásztornak imádkozni kell
...
Nagy dolog a lelkipásztorság.
Mert az a lélek körül jár, aminek váltsága
olyan drága, hogy azt senki meg
nem adhatta, hanem az Isten Fiának
kellett meghalni érte.
Ha pedig valamelyik
lélek a lelkipásztor miatt elvész,
Isten azt annak kezéből kéri számon
(Zsolt 49,9; Mk 8,37; Ef 1,7; Ez
3,17–19; 33,1–9).
Ezért hát ha valakinek
vigyázónak és szorgalmasnak
kell lenni a maga hivatalában,
a lelkipásztornak különösen és kiváltképpen
vigyáznia kell magára és tisztére,
hogy ha vész is el a rá bízott lelkek
közül, annak oka ő ne legyen.
1. A lelkipásztor feddhetetlen legyen
Pál apostol kívánsága szerint.
(1Tim 3,2) Ez nem azt jelenti, hogy
tökéletes és hibátlan legyen. Mert
ugyan kívánatos és gyönyörű dolog
volna ez, de nincs mód arra az életben.
Nem is azt jelenti, hogy a lelkipásztor
olyan legyen, aki ellen soha
senki semmi gonoszt nem mond,
mert a gyalázó, rágalmazó, hazug
nyelvek Pál apostolra is elégszer kiöntötték
gonosz mérgüket, mennyivel
kevésbé kerülheti el azt más közönséges
lelkipásztor. Hanem azt jelenti,
hogy a lelkipásztor úgy viselje
magát és úgy éljen, hogy méltán és
igazán semmi gonoszságot ne lehessen
szemére vetni (Tit 2,1–7; 1Pt 5,3).
2. A lelkipásztor jó példát adjon a
nyájnak a szent életben és a jó cselekedetekben!
Mert aki szájával jóra tanít,
életével pedig ellenkező példát mutat,
többet ront, mint épít, mert életének
jobban hisznek az emberek, mint
beszédének.
Ezért józan, mértékletes, tiszta
életű, alázatos, tűrő, békességszerető,
a méltatlan szenvedésekben is
maga türtőztető, adakozó, Istent és
felebarátait szerető, istenfélő és könyörülő
legyen (1Tim 3,2–3; 2Tim 2,24–25; Tit 1,7–8)! Távolítsa el magától a tobzódást, részegséget, kevélységet,
haragot, versengést, kegyetlenséget,
bujálkodást, világiasságot,
testiséget, fösvénységet,
igazságtalanságot, szeretetlenséget
és az istenfélelemmel s kegyességgel
ellenkező minden beszédet és
cselekedetet! Mindezeket eltávolítani
tartoznak ugyan nemcsak a lelkipásztorok,
hanem minden keresztyén
is, de a lelkipásztorok nemcsak
azért kötelesek erre, mert keresztyének,
hanem ezenfelül azért is, mert
ők Isten sáfárai, Krisztus követei, a
gyülekezet angyalai, a hit és megértés
hirdetői, a mennyország útjának
mutatói (Tit 1,7; 2Kor 5,20; Jel 2,1;
ApCsel 20,21; Ézs 30,20–21).
3. A lelkipásztor hirdesse az igét,
álljon elő vele alkalmas, alkalmatlan
időben, intsen, feddjen, buzdítson teljes
béketűréssel és tanítással (2Tim
4,2)! Hirdesse az Istennek teljes akaratát
(ApCsel 20,27)! Ne prédikálja magát,
hanem Krisztust, azaz ne a maga
ajándékainak, tudományának, ékesszólásának
mutogatására és az emberek
dicséretének és kedvességének
keresésére igyekezzék a prédikálásban,
hanem Krisztus országának
terjedésére, a hallgatók épülésére és
üdvösségére!
4. A lelkipásztornak ki kell kelnie
a nép között uralkodó bűnök ellen,
nem kell elnéznie a bűnöket. Még
kevésbé szabad magát azokhoz a
rossz szokásokhoz és erkölcsökhöz
a legkevésbé is igazítania, hanem
meg kell azokat intenie, dorgálnia
nemcsak nyilvánosan a prédikációban,
hanem személy szerint is magánosan;
mégpedig személyválogatás
nélkül, akármilyen állapotúak
legyenek is a vétkesek, de minden
szelídséggel (Ez 3,18; 2Tim 4,2)!
5. A lelkipásztor nagy szeretettel
viseltessék a pásztorsága alatt levő
nyáj iránt, és semmitől se vonogassa
magát, ami annak hasznára való
(2Kor 2,4; ApCsel 20,20)! Személyválogatás
nélkül kell szeretnie hívei
lelkét; a gazdag lelkét nem kell nagyobbra
becsülnie, mint a szegényét,
hanem egyformán kell kívánnia
és munkálnia mindenkinek üdvösségét.
6. Szükséges, hogy a lelkipásztor
az ő nyájának könyörgését mindennap
Isten elé vigye, annak szükségeit
az ő kegyelmének királyi széke előtt
bejelentse, kérje arra a szükséges áldásokat
és kegyelmet, az elnyert kegyelemért
pedig annak nevében és képében
hálát adjon. Ekképpen a lelkipásztornak
nemcsak az Isten szájának
kell lenni a néphez a prédikálásban,
hanem a nép szájának is Istenhez a
könyörgésben.
7. A lelkipásztornak nem kell megelégednie
azzal, amit tud, hanem
szüntelenül tanulnia kell és mindennap
többre kell igyekeznie, kivált
azokban a tudományokban, melyek
lelkipásztori hivatására tartoznak.
Mindenekfelett pedig olvasnia és
vizsgálnia kell az Isten beszédét.
8. Szükséges, hogy a lelkipásztor
békéltető, békességszerző legyen.
Ha nyájában a férj és feleség, az
apák és fiak, az atyafiak, rokonok és
szomszédok, a felebarát és felebarát
között ellenkezések és versengések
támadnak, a lelkipásztornak, mint a
békesség fejedelme szolgájának, közbe
kell magát vetni és minden okosságát
és kegyességét elő kell vennie,
hogy azokat békességre és egyezségre
hozza. Ami időt ebben eltölt, nem tölthetné
azt jobb dologban, ami munkát
erre fordít, nem fordíthatná azt hasznosabb
dologra.
9. Szükséges, hogy a lelkipásztor a
keresztviselés alatt levőket, akármilyen
nyomorúságban kesergőket, a
hitben erőteleneket, bűneik miatt szorongókat,
hánykódókat, kételkedőket,
fájó szívűeket bátorítsa, oktassa, tanácsolja,
biztassa, erősítse, vigasztalja
(Ézs 40,1–2; 2Kor 1,4). A szegényekre,
ügyefogyottakra különös gondja legyen,
hogy azok a hívek szeretetének
és könyörületességének munkái által
vigasztalódjanak és tápláltassanak
(2Kor 8,9; Gal 2,10). A betegekhez, halálhoz
közelítőkhöz készen és örömest
elmenjen, hogy azokat a szükséges
oktatással és vigasztalással megújítsa,
késztesse, és azokért és azokkal
Istenhez imádkozzék (Jak 5,14–15).
10. A lelkipásztornak a földi gondoktól
és a világi szorgoskodástól
szabadon kell magát tartani. Nem
úgy, hogy minden házi gondról és
minden földi gondoskodásról teljességgel
letegyen, mert ha háznépnek
feje, tartozik arról gondoskodni is.
Hanem az olyan gondoktól kell elvonnia
magát, amik a lelkipásztori
hivatásban hátramaradást okoznának,
amilyen a meggazdagodás kívánásából
származó kereskedés,
nyerészkedés, sok idővel, bajjalgonddal,
búsongással járó foglalatosság.
Az ilyenek sokfelé vonják az
ember figyelmét, és így nem lehet
hogy ártalmasak ne legyenek a lelkipásztorkodásban,
amely egész
embert és teljes odaadást kíván.
Azonfelül nem is illenek azok a lelkipásztori
hivatáshoz, és a fösvénységnek,
a világhoz való helytelen
ragaszkodásnak a jelei. Azért
mondja Pál, hogy a lelkipásztor ne
legyen rút nyereségre vágyó és
pénzsóvárgó (1Tim 3,3).
11. A lelkipásztor ne lágymelegen,
ne ímmel-ámmal és unalommal
forgolódjék hivatásában, hanem
buzgósággal, hűséggel, vidámsággal
és minden erővel! Semmi
eszközt és alkalmat el ne mulaszszon,
semmi munkát ne sajnáljon,
semmi bajtól ne irtózzék azért, hogy
Krisztus országa terjedjen és híveinek
lelki java és üdvössége előmozdíttassék!
Ezért lelkipásztori
foglalatosságában soha ne az emberekre
nézzen, hanem mindig Istenre,
ne csak arra igyekezzék, hogy az
embereknek tegyen eleget, hanem
kiváltképpen arra, hogy Isten helybenhagyását
és dicséretét nyerhesse el.
12. A lelkipásztor igen eszes és meggondolt legyen
magaviseletében és minden cselekedetében.
Mert nincs egy hivatás sem, amelyben annyi
nehéz középutat kellene tartani, mint a lelkipásztorságban.
Nem kell annak sem felette lágynak, sem felette keménynek lenni,
hanem középúton kell járni.
Nem kell abban sem nagyon rátartinak lenni,
sem felettébb leereszkedni, hanem középutat kell tartani.
Nyájasnak is kell abban lenni,
de nagyon közönségessé sem kell magát tenni,
buzgónak kell abban lenni,
de nem haragosnak és erőszakosnak,
emberségesnek kell lenni, de nem hízelkedőnek,
tűrőnek és szelídnek kell lennie,
de nem magát elhagyónak és mindent elnézőnek,
hanem középutat kell tartani és így a többi.
13. A lelkipásztor el ne kedvetlenedjék s igyekezetét félbe ne hagyja,
ha kevés eredményét és gyümölcsét látja is munkájának,
hanem mindig gondolja meg és tartsa szeme előtt azt,
hogy Isten véghezviszi általa a maga munkáját,
amit véghez akar vinni, ő maga pedig megmenti a maga lelkét
és azt cselekszi, hogy mindenek vérétől tiszta lesz. (Ez 33,9).
Sőt nem szabad a lelkipásztornak megrettenni
és elállni hivatásának kötelességeitől,
ha emiatt kár, gyalázat, szidalom, üldöztetés,
számkivetés, nyomorúság éri is.
De még arra is mindenkor késznek kell lennie,
hogy életét is letegye, ha Krisztus dicsősége kívánja,
azt mondván Pállal: „Semmivel sem gondolok,
még az én életem sem drága nékem,
csakhogy elvégezhessem az én futásomat örömmel
és azt a szolgálatot, melyet vettem az Úr Jézustól.” (Ap. Csel.20,24)
14. A lelkipásztornak foglalatosnak
és buzgónak kell lenni az imádkozásban.
Emberi erőtlensége miatt
ugyanis nem lehet, hogy terhes hivatásának
folytatásában sok fogyatkozás
ne essék. Óh milyen szükséges
hát kérni szüntelen azoknak bocsánatát!
Nem lehet, hogy magától
alkalmas és elégséges legyen; az Isten
kegyelmére különös szüksége
van! Óh milyen szükséges szüntelen
kérni azt. Nem lehet, hogy hasznos
és jó előmenetelű legyen munkája
az Isten áldása nélkül. Óh milyen
szükséges hát szüntelenül esedezni
az áldásért! Nem lehet kételkedni
abban, hogy az evangéliumi
szolgálat gyümölcstelen voltának
egyik nagy oka az, hogy a lelkipásztorok,
ha sokat munkálkodnak
is, de keveset imádkoznak, Izrael fiainak
az amálekiták elleni minden
erőlködése hiábavaló lett, mihelyt
Mózes nem tartotta kezeit felemelve
az égre (2Móz 17,11). Ez azt mutatta,
hogy a segítség onnan felülről
jön, és hogy az Isten áldása nélkül
minden munka haszontalan. Szükséges
azért, hogy a lelkipásztor is
felemelve tartsa kezét és szívét Istenhez,
és a könyörgésben szorgalmas
legyen, kérve szüntelen a kegyelmet,
erőt, segítséget, áldást és
előmenetelt, bízva Krisztus ígéreteiben:
„Bizony, bizony mondom néktek,
hogy amit csak kértek az Atyától az én
nevemben, megadja néktek.” (Jn 16,23)
„Kérjetek, és adatik néktek; keressetek,
és találtok; zörgessetek, és megnyittatik
néktek.” (Mt 7,7)
...
Szikszai György: Keresztyéni tanítások és imádságok, 1785
"Az Öreg Szikszai" - ahogy hosszú ideje hivatkoznak e könyvre - talán a legtöbb kiadásban megjelent kötete a magyar református kegyességi irodalomnak. Alapmű - nem csupán kegyességtörténeti, mentalitás- és művelődéstörténeti szempontból, hanem a református vallásgyakorlat mindennapi praxisát tekintve is. Nem csak a múlt megértésében, hanem jelenben is segítsége lehet a vallását gyakorló református keresztyén embernek. Online forráskiadási sorozatunkban Szikszai művének legteljesebb modern kiadását vesszük alapul, s a következő hetekben-hónapokban ezt közöljük majd - azzal a nem titkolt szándékkal, hogy napjainkban, szükség idején ezzel is segítsük az Istennel való kapcsolatot keresőket. A kiadás során ragaszkodtunk az 1932-ben megjelent kiadás nyelvéhez, a helyesírást nem igzítottuk a mai szabályokhoz. Kívánjuk, hogy szolgálja a könyv az olvasók lelki és szellemi épülését!
Szikszai György portréja 1803-ból
Az 1849-es kiadásban megjelent metszet
Tartalom
Szikszai György:
Keresztyéni tanítások és imádságok
a keresztyén embernek különb-különbféle állapoti és szükségei szerint. A vélek élni akaróknak lelki hasznára három szakaszban készítette vala, most pedig újonnan megbővítve és sok hibáktól megtisztítva kiadta Szikszai György akkor magánosságban munkálkodó, most pedig debreceni egyik prédikátor
Új, átnézett és javított kiadás. Budapest, 1932, Sylvester irodalmi és nyomdai RT kiadása
Címlap
Elöljáró beszéd a keresztyén olvasóhoz ->
ELSŐ SZAKASZ,
melyben közönségesen minden keresztyént illető tanítások és imádságok vannak.
Első rész. A keresztyén embernek imádkozni kell.
Tanítás ->
Imádság ->
Második rész. A keresztyén embernek vasárnap imádkozni kell.
Tanitás ->
Vasárnap reggeli imádság ->
Vasárnap: időközben való imádság ->
Vasárnap estéli imádság ->
Harmadik rész. A keresztyén embernek a hét kezdetén imádkozni kell
Tanítás ->
A keresztyén ember imádsága a hét kezdetén ->
Negyedik rész. A keresztyén embernek minden napnak reggelén imádkozni kell.
Tanítás ->
Hétfőn: reggeli imádság ->
Kedden: reggeli imádság ->
Szerdán: reggeli imádság ->
Csütörtökön: reggeli imádság ->
Pénteken: reggeli imádság ->
Szombaton: reggeli imádság ->
Ötödik rész. A keresztyén embernek minden napnak estéjén is imádkozni kell
Tanítás ->
A hétnek köznapjaira való estéli imádságok.
Hétfőn: estéli imádság ->
Kedden: estéli imádság ->
Szerdán: estéli imádság ->
Csütörtökön: estéli imádság ->
Pénteken: estéli imádság ->
Szombaton: estéli imádság ->
A hetet berekesztő más imádságok ->
Hatodik rész. A keresztyén embernek nemcsak nyilvános, nem is csak magános, hanem annak felette házi isteni szolgálatot is kell gyakorolni.
Tanítás ->
Vasárnap: reggeli imádság ->
Hétfőn: reggeli imádság ->
Kedden: reggeli imádság ->
Szerdán: reggeli imádság ->
Csütörtökön: reggeli imádság ->
Pénteken: reggeli imádság ->
Hetedik rész. A keresztyén embernek kiváltképen a lelki és örökkévaló jókért kell imádkozni
Tanítás ->
Imádság, melyben a keresztyén ember kér ideigvaló jókat is, de föképen, lelkieket és örökkévalókat ->
Nyolcadik rész. A keresztyén embernek gyakorta penitenciát (lelki próbát) kell tartani Isten előtt
Tanítás ->
A keresztyénnek penitenciatartó imádsága ->
Kilencedik rész. A keresztyén embernek imádkozni kell az ő hitének neveltetéséért
Tanítás ->
Imádság, melyben a keresztyén ember hitének neveltetéséért esedezik Istennek ->
Tizedik rész. A keresztyén embernek imádkozni kell az ő megszenteltetéséért
Tanítás ->
Imádság, melyben a keresztyén ember megszenteltetéséért esedezik Istennek ->
Tizenegyedik rész. A keresztyén embernek harcolni kell a bűn ellen, s imádkozni, hogy az Isten adjon neki erőt az ellen
Tanítás ->
Imádság, melyben a keresztyén ember azért esedezik, hogy az Isten adjon erőt néki a bűn ellen ->
Tizenkettedik rész. A keresztyén embernek imádkozni kell, hogy az Isten szakassza el őt a világtól
Tanítás ->
Imádság, melyben a keresztyén ember azért esedezik, hogy az Isten szakassza el őt e világtól ->
Tizenharmadik rész. A keresztyén embernek imádkozni kell, hogy az Isten őt igazgassa és vezérelje a jó úton
Tanítás ->
Imádság, melyben a keresztyén ember azért esedezik, hogy az Isten vezérelje őt a jó úton ->
Tizennegyedik rész. A keresztyén embernek imádkozni kell, hogy az Istent igazában és valójában szerethesse
Tanítás ->
Imádság, melyben a keresztyén ember azért esedezik Istennek, hogy Őt igazán és valóban szerethesse ->
Tizenötödik rész. A keresztyén embernek imádkozni kell, hogy az Isten plántálja be és nevelje az ő szívében a felebaráti igaz szeretetet
Tanítás ->
Imádság, melyben a keresztyén ember bánkódik Isten előtt a felebaráti szeretettel ellenkező cselekedetein, és esedezik, hogy plántálja be és nevelje az ő szívében az igaz felebaráti szeretetet ->
Tizenhatodik rész. A keresztyén embernek imádkozni kell, hogy magát megtagadhassa
Tanítás ->
Imádság, melyben a keresztyén ember azért könyörög, hogy magát megtagadhassa ->
Tizenhetedik rész. A keresztyén embernek imádkozni kell, hogy felvehesse a maga keresztjét
Tanítás ->
Imádság, melyben a keresztyén ember azért könyörög, hogy az ő keresztjét felvehesse ->
Tizennyolcadik rész. A keresztyén embernek imádkozni kell, hogy a Krisztust követhesse
Tanítás ->
Imádság, melyben a keresztyén ember azért könyörög, hogy a Krisztust követhesse ->
Tizenkilencedik rész. A keresztyén embernek az Istent kell legfőbb javának ismerni és vallani; és imádkoznia kell, hogy ebben az ismeretben s indulatban erősíttessék és nagyobb tökéletességre vitessék
Tanítás ->
Imádság, melyben a keresztyén ember az Istent ismeri s vallja legfőbb javának és könyörög, hogy abban az ismeretben s indulatban erősíttessék és nagyobb tökéletességre vitessék ->
Huszadik rész. A keresztyén embernek imádkozni kell, hogy az Isten adjon neki Szentlelket
Tanítás ->
Imádság, melyben a keresztyén ember Szent Lélekért esedezik ->
Huszonegyedik rész. A keresztyén embernek imádkozni kell, hogy alázatos lehessen.
Tanítás ->
Imádság, melyben a keresztyén ember könyörög, hogy alázatos lehessen ->
Huszonkettedik rész. A keresztyén embernek imádkozni kell, hogy szelíd lehessen
Tanítás ->
Imádság, melyben a keresztyén ember azt kéri Istentől, hogy szelíd lehessen ->
Huszonharmadik rész. A keresztyén embernek imádkozni kell, hogy Istenhez mindenkor bizodalma lehessen
Tanítás ->
Imádság, melyben a keresztyén ember azért könyörög Istennek, hogy Őbenne mindenkor bizodalma lehessen ->
Huszonnegyedik rész. A keresztyén embernek imádkozni kell, hogy mértékletes lehessen
Tanítás ->
Imádság, melyben a keresztyén ember azért könyörög, hogy mértékletes lehessen ->
Huszonötödik rész. A keresztyén embernek imádkozni kell, hogy a maga sorsával megelégedő lehessen
Tanítás ->
Imádság, melyben a keresztyén ember azért könyörög, hogy az Isten adjon néki kegyelmet a maga sorsával való megelégedésre ->
Huszonhatodik rész. A keresztyén embernek nagy hálaadással kell venni Istentől az egészségét és imádkozni kell a kegyelemért, hogy azzal jól élhessen
Tanítás ->
Imádság, melyben az egészséges keresztyén hálákat ad Istennek az ő egészségéért és imádkozik a kegyelemért, hogy azzal jól élhessen ->
Huszonnyolcadik rész. A keresztyénnek imádságokban és szent elmélkedésekben kell foglalatoskodni, mikor úrvacsorával él
Tanítás ->
I. Az olyan keresztyénnek elmélkedése és fohászkodása, aki újjászületett ember ugyan, de sok fogyatkozást talál magában lelkének nagy szomorúságára ->
II. A Krisztus haláláról való elmélkedése a keresztyénnek ->
III. Szélesebb elmélkedés a Jézusról és az Ő csodálatos dolgairól, melyeket cselekedett az ember szabadulására és idvességére ->
IV. Az Úrvacsorának vétele előtt való hálaadása és imádsága a keresztyénnek ->
V. Az Úrvacsorának vétele után való hálaadása és imádsága a keresztyénnek ->
Huszonkilencedik rész. A keresztyén embernek imádkozni kell, mikor ünnepel
Tanítás ->
I. Adventi tanítás ->
Adventi imádsága a keresztyénnek ->
II. Karácsonyi tanítás ->
Karácsonyi imádsága a keresztyénnek ->
III. Nagy pénteki tanítás ->
Nagypénteki imádsága a keresztyénnek ->
IV. Húsvéti tanítás ->
Húsvéti imádsága a keresztyénnek ->
V. Áldozócsütörtöki tanítás ->
Áldozócsütörtöki imádsága a keresztyénnek ->
VI. Pünkösdi tanítás ->
Pünkösdi imádsága a keresztyénnek ->
Harmincadik rész. A keresztyén embernek imádkozni kell az esztendőnek utolsó napján
Tanítás ->
Imádsága a keresztyén embernek az esztendő utolsó napján ->
Harmincegyedik rész. A keresztyén embernek imádkozni keli az új esztendő első napján
Tanítás ->
Imádsága a keresztyén embernek az esztendő első napján ->
Harminckettedik rész. A keresztyén embernek imádkozni kell a boldog halálért.
Tanítás ->
Imádsága a keresztyénnek a boldog halálért ->
HARMADIK SZAKASZ,
melyben a különb-különbféle nyomorúság és szomorú dolog között forgó keresztyéneket illető tanítások és imádságok vannak
Első rész. A keresztyén embernek imádkozni kell, midőn nyomorúságban van
Tanítás ->
Akármiféle nyomorúságban szomorkodó keresztyénnek közönséges imádságai
Imádság, melyben penitenciát tart Isten előtt és kéri az Ő kegyelmét ->
Imádság, melyben a szabadításért esedezik ->
Imádság, melyben béketűrésért esedezik ->
Imádság, melyben az Isten hatalmasságához, könyörületességéhez, bölcseségéhez, hívségéhez és igazságához támaszkodik ->
Imádság, melyben mégis az Isten irgalmasságához ragaszkodván, esedezik a szükséges segítségért és kegyelemért ->
Hatodik rész. A keresztyén embernek imádkozni kell, midőn a rajta átmenő sokféle nyomorúság miatt oly gondolatok háborgatják, hogy őt Isten talán meggyűlölte és már idvességet sem várhat
Tanítás ->
Az olyan keresztyénnek imádsága, aki a rajta átmenő sokféle nyomorúság miatt olyan gondolatokkal küzködik, hogy őt az Isten talán meggyűlölte és már idvességet sem várhat ->
Tizenegyedik rész. A keresztyén embernek imádkozni kell, mikor szárazság van
Tanítás ->
A keresztyénnek imádsága, mikor szárazság van ->
Szikszai György élete:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szikszai_Gy%C3%B6rgy
Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.
Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél
Látogatók ma: 353, összesen: 329278
