Szűcs Ferenc teológus professzort a Kálvin olvasása közben című kötetének bemutatóján kérdeztük a Bibliamúzeumban.

Közelebb jutunk Kálvin megismeréséhez a tizennégy tanulmány elolvasásával?

Mindenki találhat a kötetben olyan írást vagy gondolatot, ami közelebb visz Kálvinhoz. De még tovább is megyek: talán meg is szereti a tőlünk oly távolinak tűnő teológust. Kálvinról számos torzkép él az emberek tudatában, sokan szigorúnak tartják, pedig az írásaiból kiderül, hogy melegszívű és elkötelezett ember volt. Az kétségtelen, hogy az igazság harcosa is, mint ahogyan sok más 16. századi reformátor.

Kálvinról már ezernyi tanulmány és könyv jelent meg magyar és idegen nyelven egyaránt. Miben tér el a Kálvin olvasása közben című kötete a többitől?

Abban biztosan, hogy az én olvasatomban láthatjuk Kálvint, valamint műfajilag is, mert találhatók a kötetben előadások, tanulmányok is. A specialitása az lehet, hogy igyekeztem a magyar közélet és a magyar történelem számára lefordítani a reformátort. Erősen él bennem Arany János Szondi két apródjának a verssora, ami igen jól fejezi ki a kálvinizmus lényegét: „Kegyelmet uradtól nem vár soha Szondi, Jézusa kezében kész a kegyelem: Egyenest oda fog folyamodni.” Az üdvösségünk tehát készen van, de egyben az egész életünk elrendelés, és aki az egyetlen Úrtól függ, az kisebb uraktól nem függhet.

A könyvének bemutatóján Bogárdi Szabó István püspök úgy fogalmazott, hogy ön kifejezetten nyugodtan értekezik Kálvinról, pedig sok teológus ideges attól, ha ellent kell mondani Kálvinnak. Egyet kell érteni mindenben Kálvinnal? Hogyan tekintsünk rá?

Kálvin soha nem igényelte, hogy mindenki mindenben egyetértsen vele. De azt igen, hogy meghallgassák őt, és továbbgondolják, amiről beszélt. Ebben a tekintetben frissnek találom az írásait, mert ezek továbbgondolhatók, sőt, lehet velük párbeszédet is folytatni.

A könyvbemutatón érdekes megjegyzést tett: azt mondta, nem ért egyet azzal, hogy a budapesti Kálvin téren a felállított Kálvin-szobrot a templommal szembe fordították. Mi a baj ezzel?

Ez teljesen ellentétes Kálvin szemléletével!  Kálvin teljes mértékben az egyházban élt, és innen, az egyházból tekintett a világra. Az egész világot Isten dicsősége színterének tekintette. Ezért is gondolom, hogy sokkal kifejezőbb lett volna, ha a templomból kifelé fordulva helyezik el a szobrát. Talán így a turisták is jobb képeket tudnának készíteni róla a templommal a háttérben. A Kálvin-szobor korábbi helye semleges volt, de a mostani elhelyezése igencsak bántja a szemem, mert ez azt jelenti, hogy nagyon félreértettük őt.

Kálvin teológiai gondolkodása máig is erősen hat. Miben érezhető ez a hatás napjainkban?

A nyitottságban, abban, hogy a teológia és az egyéb tudományok nem két különböző világ. A kálvini teológiában Isten egyetlen világáról van szó. Ezt az egészet, a teljes embert szerette volna megszólítani. A Heidelbergi Káté első két sora fejezi ki ezt leginkább: „életemben, halálomban, testestől-lelkestől nem a magamé vagyok.” A teljesség igénye él bennünk, hogy egész valónkkal, környezetünkkel, mindennel együtt az Istenhez tartozunk. Nincs két világ: egy vallásos templomi élet és egy azon kívüli. A világ az Istené.

Professzor úr mire jutott Kálvin olvasása közben?

A kezdetekig jutottam. Újra és újra előveszem Kálvin kommentárjait, és olvasom őket. Nem fejeztem be Kálvin olvasását, ez folyamatos dolog.

Kiknek ajánlja a könyvét?

Mindenkinek, akit érdekel Kálvin, de jelenlegi és volt tanítványaimnak mindenképp.

Kálvin olvasása közben jobban megérthetjük a világot?

Ez bizonyára így van, hiszen nagy gondolkodó volt. A régiek azt mondják, hogy mi az óriások vállain állunk, és emiatt néha talán messzebb is látunk, mint ők. Kálvin vállán állva az európai kultúrát és a világ helyzetét is jobban meg lehet érteni.

Fekete Zsuzsa
Fotó: Füle Tamás
További képek: Országalbum, Panoramio