Carl R. Trueman presbiteriánus teológus Az ember megszentségtelenítése című, magyarul is megjelent legújabb könyvében azt a folyamatot vizsgálja, hogyan váltotta fel a nyugati civilizációban a korábbi keresztyén felfogást egy expresszív individualista, az egyén boldogságát hajszoló szemlélet, ez hogyan vezetett az emberi méltóság leépüléséhez, és milyen keresztyén válaszok adhatók minderre. Az Axióma Központ kiadásában megjelent kötetet egy konferencián mutatták be a budapesti Ráday Házban 2026. június 20-án a Küldetés Akadémia által szervezett első NEXT konferencia folytatásaként. Az esemény díszvendége maga a szerző, Carl. R. Trueman volt.

Nyitó áhítatában Literáty Zoltán református lelkipásztor, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának dékánja kifejtette: a Bibliában több helyen is előforduló „én vagyok” kijelentés más jelentésárnyalatokat hordoz héberben, görögben és latinban. Jézus azt is mondja önkijelentésében, hogy azonos az Atyával – mi pedig Krisztussal azonosulunk, és ez az azonosulás az identitásunk. Ennek kétféle formai megfogalmazása: én Krisztusban, Krisztus énbennem. Mindkettőre szükség van: Isten egyrészt megigazította a Krisztusban hívőt, másrészt engedi növekedni benne a Krisztust a megszentelődés útján. E kettőt nem szabad szétválasztani egymástól – figyelmeztetett a dékán.



A megszentségtelenítésre a megszentelés a jó válasz
Az identitás mindig is fontos kérdés volt az antropológia területén belül – hangzott el Carl R. Trueman előadásában. A presbiteriánus teológus kifejtette: minden korban voltak olyan kérdések ennek kapcsán, amelyekkel szembe kellett néznie az egyháznak, a könyvében is ezeket vette végig. A történelmi folyamatokat azzal szemléltette, hogy régen rituálékkal vették körül az evést, a szerelmet, a halált és az élet minden fontos állomását, ezek kapcsolódtak egymáshoz is. Ma mindegyiknél jelen van a kiábrándulás, funkcionalitássá váltak, elvesztettük az élet lelki mélységét. A halál marginalizált lett, emberi komposztálássá vált. Mindez Trueman szerint rámutat arra, mi hiányzik a modern nyugati kultúrából.

Hozzátette: az új domináns szemléletmódnak, az expresszív individualizmusnak is van etikai formája, amely az eredetiséget hozza az előtérbe. Támogatja például a szabályok szándékos áthágását az eredetiség nevében, az intézmények szintjén nem formálni akar, hanem a performatív önkifejezésekre koncentrál, a kulturális elit életében pedig nem a művészetre helyezi a fókuszt, hanem a művészre. Trueman arra figyelmeztetett, hogy ez a fajta megszentségtelenítési folyamat a popkultúrán keresztül leszivárog a társadalom minden rétegéhez. Szerinte az expresszív individualizmus vonzereje abban is rejlik, hogy nem csak eredetiséget, hanem izgalmasabb életet is ígér nekünk.



Isten képére teremtettünk és ez tesz minket értékessé, ezért valójában leértékeljük magunkat akkor, amikor Isten képmásának összetörésével, a megszentségtelenítés által szeretnénk isteni hatalmúnak érezni magunkat. Elvesztegetjük ugyanis az Isten adta kreativitást és kevesebbé válunk. Amitől isteninek kellene éreznünk magunknak, semmivé tesz – fejtette ki az előadó, aki szerint a jó válasz minderre a megszentelés. Az egyháznak kulcsszerepe van ebben, mert Krisztusban lett megszentelve az emberiség, ebben a történelmi, földi környezetben. Az egyháznak boldog házasságokat kell felmutatnia, vendégszeretőnek kell lennie és tanúságot kell tennie Isten nagysága mellett!

Az előadás után a teológus több kérdésre is válaszolt. Ezek során elhangzott: a megszentségtelenítés folyamata meglátása szerint a középkor vége felé kezdődhetett el, és a reformáció ugyan sok változást felgyorsított, de nem a protestantizmus okolható a modernitásért. A világot nem tudjuk átalakítani, de a károkat enyhíteni tudjuk és Isten városa nem a civil hatalomtól függ. Arról is beszélt, hogy az egyház nem hallgathat és felelősséget kell vállalnia az eddigi tétlenségéért. A nyugati kultúra hanyatlásában kulcsszerepet tulajdonít a szexuális forradalomnak, de most például Hollywoodban a transzhumanizmust még a transzgender kérdésénél is nagyobb veszélynek látja.



Transzhumanizmus és transzgender helyett helyreállítottság
A konferencián két kerekasztal-beszélgetésre is sor került Molnár Ambrus református lelkipásztor moderálásával. Az első témája a transzhumanizmus volt, a beszélgetés résztvevői pedig Filemon Norbert és Nathan Huber, az Axióma Központ kutatói, valamint Gájer László atya, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezetője voltak. A transzhumanizmus meghatározása kapcsán elhangzott: ez egyfajta szakítás az ember körülhatárolhatóságával. A transzhumanizmus szerint az emberi természet nem adott dolog, hanem formálható, akár a biológiai határainkon túl is. Az embert csak egy evolutív pillanatként értelmezi, a halált pedig egy meghaladható dologként.

A beszélgetésen résztvevők egyetértettek abban, hogy a transzhumanizmussal szemben hangsúlyoznunk kellene azt, hogy a keresztyénség nem testellenes, és nem szabad hagyni, hogy a testet és a lelket kijátszák egymás ellen. A testtel kapcsolatos hosszú távú tapasztalatok is visszaigazolják az integritás fontosságát. A keresztyének hiszik a test feltámadását, Krisztus testben jött el a teremtett világba, testben is támadt fel. Éppen ezért keresztyénként a megtestesülésen keresztül értelmezzük az egész valóságot, ezen belül a testet is. Az Isten dicsőségére szolgáló megváltott lét jelenti a jó kapcsolódást, ami azért is fontos feladat, mert a teremtett világ is sóvárogja a helyreállított embert.



A transzgender és az LMBTQ+ témájában tartott kerekasztal-beszélgetés résztvevői Carl R. Trueman; Szilvay Gergely, a Mandiner publicistája és Pocsaji Miklós református lelkész, a Küldetés Akadémia elnöke voltak. Az érdemi párbeszéd kapcsán úgy látják, erre társadalmi szinten nincs már lehetőség, mert az elvi síkról az érzelmi síkra tolódott el a kérdés és az identitásviták részévé vált. A résztvevők szerint egyedül a személyes találkozások kínálhatnak lehetőséget arra, hogy a két eltérő álláspont képviselői valóban szót értsenek egymással. A téma érzékenysége miatti feszültségek jó lehetőséget kínálhatnak a lelkipásztori beszélgetésekre is – hangzott el.

Carl R. Trueman szerint a szexualitásnak fontos szerep jut abban, hogy megértsük az emberi kapcsolatokat, ezért társadalmi szinten is fontos témáról van szó. A teológus kifejtette: távolabb kell lépnünk a szexualitástól és messzebbről néznünk rá ahhoz, hogy megértsük a kontextusát. Konkrét lépéseket is felvázolt: többgenerációs gyülekezeteket kellene létrehozni és általánosan az emberi lét keresztyén példáját felmutatni családjainkban. Van egy alapvető szükségletünk az emberi szeretetre, de a fiatalok sokszor összekeverik a mély barátság és a szerelem érzését, ezért meg kell tanítani őket arra, hogy ne minden szoros érzelmi kapcsolatot kezeljenek a szexualitás keretein belül.



Az egyház felelőssége
„Amikor elfoglalunk valamilyen módon egy pozíciót egy szellemi harcban, bennem mindig fölmerül a kérdés, hogy mi a mi felelősségünk abban, hogy idáig jutott a küzdelem” – ezzel a felvetéssel kezdte összegző beszédét Balog Zoltán dunamelléki püspök. „Vajon nekünk is válaszokat kell adnunk mindarra, amit a kor kérdez, vagy inkább kérdéseket kellene megfogalmazni? Én úgy látom, hogy nem a reakció, hanem az ágens oldalon kellene állunk, a kérdések oldalán.” A püspök szerint az egyház történetében vannak szubverzív korszakok, amikor a keresztyén gondolkodás felforgató módon van jelen, és vannak korszakok, amikor a keresztyénség konzerváló módon van jelen.

A magyar reformáció véleménye szerint se szubverzív, se konverzáló nem volt, a régi rend szétesése után egy új rendet vázolt fel az eredetihez való visszatéréssel. Az eredetihez való visszatérés mindig a krisztusi arc lehetőségének a kinyitása, a társadalmi jelenlét pedig arra lehetőség, hogy jól kérdezzünk, jól segítsünk, jól szeressünk. „Az egyház alapvető egysége a lokális közösség, ahol felmutathatjuk, hogy közöttünk máshogy van. Ezt nem tudja semmi más kiváltani, és ebben van az egyház felelőssége. Ha nem mutatjuk fel ennek az örömeit, akkor semmit nem érnek az ideológiai harcok” – emelte ki Balog Zoltán, hozzátéve: ennek a megvalósulásához Krisztus ábrázatára kell átformálódnunk.



Carl R. Trueman Az ember megszentségtelenítése című könyve 2026. június 25. csütörtöktől megvásárolható a Bibliás Könyvesboltban (1092 Budapest, Ráday utca 28).

Barna Bálint
Képek: Nagy Botond