Hogyan látja a Dunamelléki Református Egyházkerület lelkészi-gondnoki kara egyházkerületünk jelen helyzetét és a jövő feladatait? Ez volt a lelkész-gondnoki értekezlet fő témája 2021. május elsején a Budapest-Kálvin téri templomban, amely során bemutatkozhattak az egyházkerület új tisztségviselői, munkaágainak vezetői, valamint újabb tisztségviselő-jelöltek is. Ilyen jellegű megbeszélésre először kaptak meghívást a gondnokok is.

Lélek által betöltve
Somogyi Péter lelkészi főjegyző nyitó áhítatát az Apostolok cselekedetei 8. fejezet 4. verse – „Akik pedig szétszóródtak, elmentek, és hirdették az igét” – alapozta meg. Halál, temetés, üldözés, börtön és nyomorúság a kontextusa ennek az igeszakasznak. „Mi jöhet ki ebből a szakítópróbából? Megerősödés jött, csodálatos nyereség, élet és világosság, de nem az emberi számítás szerint, hanem Isten terve szerint. Mert az jött elő emberekből, ami igazán mélyen rejlett a szívükben. Ilyenkor ugyanis kiderül, hogy mi az, ami betölt minket, ami foglalkoztat.” Ebben a történetben Isten dicsősége ragyogott fel. „Istvánra köveket dobtak, de az apostolok nem dobták vissza a köveket, hanem építettek belőle, a pokoli indulatra jézusi indulattal feleltek. Az üldözés szele az ige magvait szórja szét általuk. Csodálatos diadal ez.”
Isten a lehető legrosszabból is a lehető legjobbat tudja kihozni. Hiszed-e ezt, vallod-e ezt, éled-e ezt? – kérdezte az igehirdető, aki kiemelte: legfőbb feladatunk az evangélizáció. „Az egyetemes tanúságtétel csodálatos útja ez a történet, az új kezdete. A tanítványok nem menekültek csupán, hanem továbbléptek, mindenféle értelemben. Nem panaszkodtak, hanem örömhírt mondtak. Ez az isteni többlet az emberivel szemben. Ha megteltünk Lélekkel, akkor a Lélek árad belőlünk. Akkor mentő szándék van a szívünkben, azokkal szemben is, akik ránk törtek. A mostani idő is azt mutatja meg, mi van valójában bennünk. Mivel teltünk meg? Ez az igazi kérdés, nem pedig az, hogy mi van körülöttünk. Ebben akar megújítani most is Urunk, hogy rajtunk is felragyoghasson a diadalmas egyház dicsősége, amely több, mint ami belőlünk fakad. Kérjük az Úr Lelkét, hogy újítson meg, töltsön el!”

Szigetekből kontinenssé válni
Mire kapta ezt a hatéves ciklust az új vezetés? – tette fel a kérdést beszédében Balog Zoltán dunamelléki püspök, a zsinat lelkészi elnöke. „Ha nem vagyunk elég bátrak meglátni a járványban Isten figyelmeztető kegyelmét, gyógyító ítéletét, akkor nem fogunk tudni jó választ adni erre. Ne a régi életünkhöz térjünk vissza, hanem új életre!” – figyelmeztetett. Kiemelte: ma is sokan vannak, akikhez nem ér el az egyház szava, ezért meg kell keresni, hogy hol találkozhatunk velük. „Elsősorban és mindenekelőtt a gyülekezeteinkben kell keresnünk a találkozási pontokat. A hitbeli megújulásunkat komolyan kell venni, mert amíg ez nem valósul meg, addig másokban sem tudunk hitet ébreszteni.”

Hol vannak a stratégiai pontok, ahol olyan találkozások jöhetnek létre, ahol át tudjuk adni az evangéliumot? – tett fel egy újabb kérdést a püspök. „Elsősorban az iskolában, óvodában, egyetemen. Hetente százhúszezer találkozás valósul meg a hitoktatások során fiatalokkal. Ha hozzáteszem a többi keresztyén egyház lehetőségét, akkor ez hetente félmillió találkozás. De mindennek akkor lesz gyülekezeti valósága, ha az oda vezető utat megépítjük és az azon járókat végigkísérjük. Ha a gyülekezetekben befogadó szellemiség vár.” Hozzátette: az sem mindegy, hogy a nyilvánosságban hogyan jelenünk meg. Látszódnia kell rajtunk a világos küldetéstudatnak, hogy kommunikációnk ne csak kimódolt panelekből álljon.

Balog Zoltán szerint elsődleges feladat a lelkészek hivatástudatának, elhívásának a megerősítése. Ennek persze van anyagi vonatkozása, mert az igazságosság és a szolidaritás fontos szempontok, de a lényeg a lelki megerősödés. Rendezni kell a hitoktatók státuszát is, hogy érezzék és tudják, stratégiai pontokon állnak, amikor hitre tanítják a rájuk bízottakat. „Szigetekből kontinenssé kell válnunk. Mi mentalitásunkban kurucos egyház vagyunk, a gyülekezetek határánál sokszor véget ér a gondolkodásunk. A kommunizmus idején ez az öntudatosság segítette a túlélést, de most ez az összekapcsolódás akadálya lehet. Ha így visszük tovább az életünket, akkor nem lesz áldott a közös szolgálatunk.” A növekedéshez idő, türelem is kell – fogalmazott. „Nem aktivistáknak kell lennünk, hanem engedni az evangélium érvényesülését.”

Új utakat kell keresni
„Az a neved, hogy élsz, pedig halott vagy” – idézte A jelenések könyve 3. fejezetének 1. versét Veres Sándor dunamelléki főgondnok, aki szerint a gyógyulás útja egyben a szolgálat útja is. „Sokan vagyunk fáradtak, rezignáltak. Sokszor nincs semmi látszata a munkánknak. Az Úr mégis arra szólít minket, hogy keljünk fel, tegyük a dolgunk.” Úgy látja, hogy az elmúlt hetven évben több nagy folyamat változtatta meg a világot, és a mostani világjárvány is egy közülük. „Ez figyelmeztetés, hogy másként is lehet. Nem önzően, hanem Isten dicsőségére. De hol van az egyház? Tanúságot kell tenni Isten szeretetéről, hirdetni láthatóan és érthetően az evangéliumot. A megváltozott körülmények között új utakat kell találnunk.”

A lelkészeket testben és lélekben is sokszor meggyengítették a rájuk terhelt új feladatok, ezért körülményeiket javítani, fizetésüket rendezni kell. Az igazi gyógyítás azonban az elhívásban való megerősítés. „A munkák felelős irányításához olyan presbiterekre van szükség, akik önállóan is szolgálnak. Egyházunk küldetésének betöltéséért közösen viseljük a felelősséget. Osszuk szét a feladatot! Ki mire kapott elhívást? Azt végezzük el, és emellett segítsük egymást!” Annak érdekében, hogy ne függjünk az állami támogatásoktól, feladatunk az is, hogy fenntarthatóan üzemeltethető épületeink legyenek. „Anyagi szempontból önfenntartó gyülekezetekre van szükségünk” – mondta a főgondnok.

Szolgálatba lépők bemutatkozása
Az új egyházkerületi tisztségviselők közül elsőként Bor Imre presbiteri főjegyző mutatkozott be. A paksi presbiter a balatonszárszói Soli Deo Gloria Konferenciaközpont üzemeltetői csapatát is vezeti. Főjegyzőként Veres Sándor főgondnok munkáját segíti: üzemeltetési feladatokat vesz tőle át. Két hete választotta elnökévé a Magyar Református Presbiteri Szövetség. Bemutatkozásában kiemelte, hogy szeretné kikérni a lelkészek és gondnokok véleményét a presbiterképzések és továbbképzések kapcsán.

A januári alakuló közgyűlésen két egyházkerületi jogtanácsost is megválasztottak: dr. Szólláth Bernadett felel a civil jogi ügyekért, dr. Nagy László pedig az egyházjogiakért. Szólláth Bernadett ügyvéd, az ELTE-n végzett jogászként, 2019 óta saját ügyvédi irodát vezet.

 

Nagy László ügyvéd, Szegeden végzett, szolgált korábban a Zsinati Irodán, húsz éve a Bethesda Gyermekkórház megbízott ügyvédje. A Diakóniai Iroda számára is végez jogi tevékenységet, egy cikluson keresztül zsinati bírósági tag volt, egyházmegyei jogtanácsos.

Dr. Berecz Ágnes gyűjteményi képviselőjelölt a Ráday Gyűjtemény igazgatója öt ciklus óta, az Országos Gyűjteményi Tanács nemrég választotta meg elnökévé. Bemutatkozásában kiemelte: a Ráday Gyűjtemény intézményei találkozási pontok, és hidat képeznek az egyházhoz tartozó és az egyházon kívül eső látogatók között. „Nekünk kell megszólítani az embereket, ők maguktól nem fognak hozzánk bekopogni” – fogalmazott. A ciklus nagy feladata lesz az intézményi visszaköltözés a Ráday utca 28. alatti székházba, illetve a Ráday Levéltárnak megfelelő, új működési hely kialakítása.

Száday László egyházkerületi számvevőjelölt a Budapest-Baross-téri Református Egyházközség presbitere és a Budapest-Északi Református Egyházmegye számvevője. Műszaki végzettsége mellett pénzügyi és számviteli tanulmányokat is folytatott, dolgozott könyvvizsgálóként és banki informatikai projektek tanácsadójaként. 2015-től tanácsosként szolgál egyházmegyéjében, januártól pedig egyházmegyei számvevő.

Egyházkerületi jogtanácsosjelöltnek kérték fel dr. Gulyás Gergely országgyűlési képviselőt, Miniszterelnökséget vezető minisztert, akinek nagyapja és édesapja is volt már dunamelléki egyházkerületi jogtanácsos. A jelölt bemutatkozásában kitért közéleti és egyházi szerepének viszonyára is: a reformátusoknál ennek vannak történelmi hagyományai, példaként Tisza István főgondnokságát hozta fel. Szerinte a reformátusságnak felemás korszakban kell megfogalmaznia saját szerepét, ahol az intézményrendszeren keresztül társadalmi szerepvállalása ugyan erősödik, de ezzel párhuzamosan ellenkultúrával kell harcolnia, és társadalmi szerepe megőrzéséhez elengedhetetlen a fiatal közösségek szerepvállalása.

Testvéri disputa
A találkozón lehetőség nyílt kérdéseket felvetni és disputát folytatni ezekről. Az alábbiakban csoportosítva ismertetjük a beszélgetések során felmerült témákat.

• Lelkészi és presbiteri szolgálatot érintő témák: A gyülekezetlátogatások fontosságát többen is kiemelték. Balog Zoltán elmondta, hogy bár a járványhelyzet miatt ez eddig nehézségekbe ütközött, de Baranyába többször is személyesen utazott, hogy segítsen az ottani helyzet tisztázásában. Az esperesi karral megállapodott abban, hogy nyárig nem maradhat olyan gyülekezet, amelyet valaki nem látogat meg.
  Külön hangsúlyt kapott a felszólalásokban a lelkészek családi életének erősítése és a pihenőidő tiszteletben tartása, illetve a presbiterképzés fontossága. A püspök szeretné ha letisztulna, hol ér véget a lelkigondozói szolgálat és hol kezdődik a pszichológia vagy pszichiátria területe, hogy a mentálhigiénés és szupervízori feladatok ne terhelődjenek rá a lelkészi hivatásra. De mint mentálhigiénét végzett szakember, kiemelte, milyen fontos, hogy az egyházi szolgálattevők teológiailag és szakmailag megalapozott önismereti folyamaton menjenek át. Óvott attól, hogy a lelkigondozásban lemondjunk bibliai szavainkról a pszichológiai szakzsargon kedvéért. Fontos feladatnak látja az egyházi szolgálatból kikerült lelkészek megszólítását.
• Misszió: Balog Zoltán szerint a misszióban kiemelt szerepe lehet az egyházi intézményeknek, de nem feledkezhetünk meg azokról az intézményekről és projektekről sem, ahol vendégként vagyunk jelen. Az evangéliumi lelkület pozitív példájaként hozta fel a Bethesda Gyermekkórházat, szerinte ebbe az irányba kellene elmozdítani a Károli Gáspár Református Egyetem szellemiségét is. Erősíteni kellene az intézményi, társadalmi misszió és a helyi, gyülekezeti misszió kapcsolatát – említették többen.
• Társadalmi-ideológiai kérdések: „A győzelem egyik fontos szempontja, hogy mi válasszuk meg a harci terepet” – fogalmazott a püspök annak kapcsán, hogy egy hozzászóló felvetette a gender-ideológia elleni küzdelem fontosságát. „Mi nem egyes bűnök ellen harcolunk, hanem általában a bűn ellen, és emellett a teljes evangéliumi megújulást hirdetjük” – mondta Balog Zoltán. Hozzátette: a homoszexuális kapcsolatokat illetően a 2004-es zsinati állásfoglalást tekinti mérvadónak, ebből nem engedhetünk, de nem lenne bölcs, ha ennek külön frontot nyitnánk, mert a gender-ügy propagátorai éppen ezt szeretnék. Felhívta a figyelmet arra, hogy pásztori szeretettel kell beszélni azokkal, akiket személyükben érint ez a kérdés..
• Egyházjogi kérdések: „A jogot szükséges rossznak érzem az egyház életében, melyet akkor kell elővenni, ha elveszett a testvéri megértés és megegyezés lehetősége” – mondta Balog Zoltán, aki szerint a korábbi zsinati törvények sok esetben megnehezítik a tisztességes egyházkormányzást. Úgy véli, ezek nagyrészt bizalmatlanságból és valamifajta demokráciaféltésből fakadnak. Miközben az egyháztagok elvárják, hogy a vezetés ne szóljon bele semmibe, azt is elvárják, hogy mindent oldjon is meg.
• Járványhelyzet: Kritika érte a templomok vírusveszély miatti bezárását. Balog Zoltán szerint józan döntés született, mert a hitnek és az orvostudománynak szövetségeseknek kell lenniük, nem ellenségeknek. Hozzátette: a Zsinat Elnökségi Tanácsának határozata nem a kézfertőtlenítés meg egyéb intézkedések fontosságáról szólt, hanem lelki üzenetet küldött a nehéz helyzetben lévőknek. Ez a célja minden nyilvános megszólalásnak. Így szólították meg az iskoláinkból ballagó diákokat is. Egy másik lelkészi hozzászólás szerint az istentiszteletek online közvetítésének megőrzése továbbra is fontos lenne a fekvő betegekre való tekintettel.
• Anyagi támogatás: Többen felvetették az állami támogatások kérdését is. „Még mindig ott tartunk, hogy ha kínálnak valamit, akkor rácsapunk, és ez nagyon sok tervezetlenséget, aránytalanságot eredményez. Nagyobb józanságra van szükség!” – figyelmeztetett a püspök. Kiemelte: a tervezésben Veres Sándor főgondnok mellett a Támogatói Csoport is segítséget adhat. Balog Zoltán is kiemelte a gyülekezetek önfenntartásának fontosságát, ebben az ügyben nagyon sokat vár a Gazdasági Bizottság javaslataitól.

„Az, hogy ilyen sokan eljöttetek, azt üzeni a kerület vezetőségének, hogy a lelki újrakezdést nemcsak mi akarjuk, hanem ti is az egyházközségekben, ott, ahol Krisztus népe éli az életét! Ezt köszönjük, s erre bátorítunk minden magyar reformátust” – fogalmazott zárásképpen a püspök.

Barna Bálint
Fotó: Füle Tamás