5Móz 27,1–10

„Légy csendben, és halld meg, Izráel! Ezen a napon lettél Istenednek, az Úrnak a népe. Hallgass azért Istenednek, az Úrnak a szavára, és teljesítsd parancsolatait és rendelkezéseit, amelyeket ma megparancsolok neked.” (9b–10. v.)

       Mózes az Úrtól kapott törvényeket, rendelkezéseket a kánaáni bevonulás utáni időszakra, megsejtve, hogy az a nép, amely a vándorlás alatt újra és újra lázadozni kezdett Isten ellen, a célbaérés után sem fog gyökeresen megváltozni. Ezért először oltárt építtet az Ébál-hegyen, hogy ott égő- és békeáldozatokat mutasson be Izráel, újra emlékezetükbe véssék a tíz igét.
Ha jól mennek a dolgaink, hajlamosak vagyunk elfeledkezni a minket megajándékozó Atyáról, s emlékeztetésre szorulunk: az Istenhez tartozás „kötelességet” is jelent. Nem azért, mert Isten despota módon ezt kívánja. Ha átéltem, hogy érdemtelenül fogadott szeretetébe, akkor megváltozik a „tízparancsolat”-hoz való hozzáállásom, s élni kezdem annak valódi értelmét. Ha Ő a könyörülő Istenem, akkor hálából nem fogok ölni, lopni, hazudni, mást megkárosítani. A törvény adás helye az öröm helye lesz – „és örvendezz Istenednek, az Úrnak színe előtt!” (7. v.) –, hiszen törvényt csak szabad ember kaphat.

Ajánlott igeszakasz: Fil 4.

1Kor 15,58

Szerelmes atyámfiai.

Kik voltak ezek a "szerelmes atyámfiai-? Azok, akik mindennek
elmondták Pált: csalónak, anyagiasnak, hamis apostolnak; akik
belegázoltak emberi és mennyei tisztességébe; akik úgy ítélték,
hogy jelenléte erőtelen, beszéde silány. És ezek hívők voltak,
nem pogányok. A hívők ítélték el így azt, aki alig merte kimondani
önmagáról, hogy "hívő-. És mégis - milyen megdöbbentő:
Pál azt írja róluk, hogy "szerelmes atyámfiai.- Nem arra van
gondja, hogy őt szeressék, hanem hogy ő szeresse ezeket a
tévelygő, pártoskodó, vádaskodó, kötekedő korinthusiakat. "Miért?
Hogy nem szeretlek titeket? Tudja az Isten.- (2Kor 11,11)
Miért olyan szerelmetesek ezek a korinthusiak Pál előtt?
Van bennük valami szeretnivaló? Van mibennünk valami szeretnivaló?
Nem, nincsen semmi. De Pál nem azt keresi bennük,
amit szeressen, hanem Azt, Akit szeressen. Azért szereti
őket - a bennük lakozó Krisztusért. Ez a szeretet egyetlen hiteles
indoka; nincsen más, csakis az, hogy Őérte szeretek. A
szolgálat akkor nem hiábavaló, ha Őt szeretem a másikban.
Ha Őt szeretem a nem szeretetre méltó közösségben. Csak
akkor tudok megmaradni, ha Őt szeretem az egyházban, a barátban,
az ellenségben, bárkiben! Csak ha Őt szeretem önmagamban
is. Másképpen nem megy.
Amikor megvallottam érzéseimet jövendőbeli feleségemnek,
válasza előbb hidegzuhanyként hatott égő szívemre; de azután
megértettem: szerelmi vallomás volt a válasz! Azt felelte:
"Engem ne szeressen! Szeresse Jézust, és ami marad, az
nekem elég!-

Áhítatok az év minden napjára.
Felekezetközi, nemzetek közötti kiadvány 33 nyelven.
Kiadja a Magyarországi Metodista Egyház.